A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)
DR. NAGY ISTVÁN: Múltunk építőkövei
MÚLTUNK ÉPÍTŐKÖVEI N ekünk, itt a városházán, de Székesfehérvár polgárainak is nagy örömére szolgált, hogy létrejött ez a tudományos tanácskozás, melyen a Szent István által épített bazilika szerepét elemzik, ismertetik az előadók, hivatottan és szakértelemmel. Ha volt értelme és jelentősége a magyar honfoglalás millecentenáriuma évének Magyarországon, akkor az egyik éppen az, hogy a több évtizedes hallgatás után végre helyére rakhatjuk múltunk építőköveit. Legalábbis történelmünkét, ha már az ezeregyszáz év során a kövek java része valóságosan elpusztult. Elpusztult, vagy a múlt rétegei alá temetődött, amiképp a kiváltságos szerepű és jelentőségű Szent István Bazilika is egykori fényéhez mérten mára csak egy lehangoló ásatási gödörként mutatkozik Székesfehérvár szívében. Pedig a krónikák szerint Szent István legnagyobb alkotása városunkban a híres bazilika volt, amely mint építészeti remekmű, hazánk minden egyházát messze felülmúlta. Joggal említi a krónikás, hogy hozzá hasonló Magyarországon egy sem létezett, sőt az egész világon is csak igen kevés. A bazilika nemcsak méreteinek nagyságával tűnt ki, de pazar belső berendezése is kincseket ért. Kiváltságos jogok, közjogi szerep illették meg a bazilika prépostját is. Engedélye nélkül még a püspök sem misézhetett a bazilikában, melyben a királyi korona és a királyi kincsek őrzése is feladata volt. A királyok koronázásán is jelen kellett lennie, különben nem volt érvényes a szertartás.
