A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

leni hadjárat történetét tárgyalja minden másutt fennmaradt híradásnál bővebben. A mi szempontunkból a hadjárathoz kapcsolódó közlésekből kettő fontos. Az elbeszélés végén a Tarih-i Üngürüsz ezt a hadjáratot nevezi István első hadjáratának. Az elbeszélés kezdetén pedig a hadjárat megindítását István koronázásának harmadik esztendejébe helyezi.

92 5. Végül Andreas Dandolo ( t 1354 ) az 1339-ben lezárt Velencei Krónikájában emlékezik meg István bolgár hadjáratáról az év kitétele nélkül.

93 A fehérvári bazilika korai említésének és a vár építésének kezdete tehát a bolgár-szlavón hadjárat időpontjának függvénye. Történetírásunkban ezt az eseményt két dátumhoz szokás kapcsolni: 1018-hoz és 1003-hoz. A bolgár háború kései datálása Marcali Henrik nevéhez fűződik. Őt követi Sebestyén József, Pauler Gyula és Györffy György. Az említettek közül egyedül Györffy foglalkozott felfogása érdemi megalapozásával. Kristó Gyula a dátum kérdésében közel áll Györffyhez (1010es évek), de másként értékeli a hadjárat körülményeit.

94 Györffy a kései datálásban azért érdekelt, mert Fehérvár várának és a bazilikának alapítását a Pannónián keresztül vezető - már 1026-ban említett - zarándokút megnyitásához kötötte. Három indoka közül kettő alkalmi és téves szófejtésre támaszkodik, a harmadik pedig Orseolo Otto velencei dogé házassága - aki 1009-ben István nővérét vette feleségül - távolról sem szükséges feltétele István és II. Basileos bizánci császár bolgár ellenes szövetségének. A téves névfejtés markáns bizonyítéka a bolgáriai Cesaria esete, amelyet Györffy erőszakolt módon Ochriddal kívánt azonosítani.

95