A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)
PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében
A magyar egyházszervezet létrehozásának idején már általános elvként tartották számon a IX. század derekán született Cabillo-i (Chalonsur-Saone, vagy Autun) zsinati határozatot: A weridei egyházat 865-ben, 135 esztendővel a veszprémi püspökség alapítása előtt szentelték fel. Később, 963-tól, ez az egyház az első latin rítusú, azaz az esztergomi püspökség egyházává lett. Sőt még három évvel a veszprémi püspöki szék elvi alapítása előtt, 997-ben, Géza fejedelem temetésekor, az esztergomi püspök - az egyetlen latin rítusú magyar püspök - joghatósága alatt állt. Kétségbevonhatatlan tehát, hogy a fehérvári egyház korábbi a veszprémi püspökségnél, és már annak alapítása előtt az esztergomi szék alá tartozott. 81 Következésképpen a székesfehérvári Szent Péter és Pál keresztelőegyház, illetve annak lelki joghatósága és tizedkörzete területén belül álló valamenynyi kápolna a veszprémi püspök joghatósága alá nem volt helyezhető. Ezek szükségszerűen az esztergomi egyház exempt plébániáinak sorába kerültek. Éppen emiatt a fehérvári Szent Péter és Pál keresztelőegyház nem volt a veszprémi püspökök fehérvári archipresbyteri (majdani főesperesi) kerületének széke sem, mint azt Mezey László feltételezte. 82 A mondottak a kánoni jog hatályos tételeinek fényében még akkor is felismerhetők és kimondhatok, ha mindezt nem támogatná az »Ecclesiae antiquitus constitutae, nec decimis, nec ulla possessione priventur, ita ut novis oratoriis tribuantur.« »A régi időkben alapított egyházakat se a tizedektől, se más tulajdonától meg ne fosszák, olyképpen, hogy azokat új imahelyeknek adják. A 80
