A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

dátummódosítása ugyanezt a célt, a gyanú elhárítását kívánta szolgálni.

68 Ugyanis, ha István 1001-ben a veszprémi püspöknek adományozta Cortout, akkor a püspökség határainak és javadalmainak végső rendezését tartalmazó oklevélből sem hiányozhat. Az oklevél birtokfelsoroló részében tehát okkal merül fel hitelességi kétség. Az Esztergomi Káptalan 1397. évi Visitatioja kifejezetten megemlékezik arról a tényről, hogy a visegrádi plébánia közvetlenül az esztergomi érsek joghatósága alá tartozott,

69 holott a veszprémi püspök megyéjében feküdt. Ezek a plébániák főként az »ecclesia antiquior« jogán tartozhattak Esztergomhoz, ellentétben a prépostságokkal és monostorokkal. A két utóbbi körnek a pápai kúria gyakorlata szerint a helyi püspök joghatósága alól lehetséges volt exemptiót adni. Márpedig azt a körülményt, hogy Visegrádon állt a plébániatemplom, amikor a veszprémi püspökséget alapították, közvetve maga az 1009-i oklevél is megerősíti. Éppen ezért a veszprémi püspökség oklevelének hallgatása a mondott plébánia exemptiojáról tovább gyengíti annak hitelét.

70 Az Esztergomi Káptalan 1397. évi visitatiojából az is kiderül, hogy különféle egyházi intézmények mellett számos - más egyházmegye területén működő - plébánia is közvetlenül az esztergomi érsek joghatósága alá volt rendelve: »Et multae aíiae praepositurae reguläres, et saeculares abbatiae, et plébániáé in dioecesi sua, et aliorum de iurisdictione ipsius ecclesiae Strigoniensis existunt, prout in registre- penes ipsum dominum »Es számos más rendi prépostság és világi apátság, illetve plébánia a saját egyházmegyéjében és másokéban ugyanazon esztergomi egyház joghatósága alatt áll, amint az az érsek úrnál lévő lajstromban