A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

térő stílusa megengedi, hogy feltételezzük, ez a kápolna volt Taksony és Géza fejedelem fehérvári udvarházának kápolnája. Maga a tény, hogy a bazilika számtalan átépítése ellenére ezt a kápolnát mindvégig megtartották, a fontosságára utal. A kánoni jog szellemében ugyanis a veszprémi püspök területi joghatósága alól csupán egyetlen esetben mentesült a fehérvári plébániatemplom és a fejedelmi udvar kápolnája: ha ősibb volt az új püspökség alapításánál. Tekintettel arra, hogy a bazilika első exemptiója nem pápai kiváltságon alapult, az »ecclesia antiquior« jogelve biztosította ezt számára. Ennek a jognak a tárgyi bizonyítéka pedig maga a korábbi kápolna fizikai valósága volt. II. A VESZPRÉMI PÜSPÖKSÉG ÉS AZ ELSŐ FEHÉRVÁRI EGYHÁZAK Fehérvár első keresztelőegyházának, s vele - a szakkutatásban még nem vizsgált - a fejedelmi udvarban álló kápolnájának viszonyát a veszprémi püspökséghez mindmáig az 1009-i, az egyházmegye határait és az adományozott birtokokat felsoroló István király féle oklevél következő szakaszára építették: »... quattuor civitates, nominibus Wesperen, in qua ipsius episcopatus sedes est constructa, atque Albam civitates, Colon et Vyssegrad civitates Wesprimiensi subicimus ecclesie cum omnibus ecclesiis, capéllis atque titulis, »... négy vármegyét, melynek nevei Wesperen, amelyben a püspökség székét állították fel, valamint Alba vármegyét, Colon és Vyssegrad vármegyéket valamennyi egyházával, kápolnájával, illetve titulusával, vagy ha-