A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

III. Leo természetesen az előbbi intézkedése folytatásában a temetkezési hely szabad választásának jogát is elismerte, mert az Úr sem temetkezett az ősei sírjába, pedig bűn nélkül való volt. Mindenesetre a szabad temetkezési hely kiválasztásának jogát az előbbi elv mögé helyezte. A keresztény fejedelem pedig ilyen dolgokban is köteles volt népének a jobbik példával szolgálni. Az ősök sírjába való temetkezést a XII. század közepe előtt Gratianus is, I. Gelasius pápa (492-496) intézkedéseire hivatkozva, még kötelezettségként tartja számon: »In sevulch.ro varentum suorum filii sunt collocandi.« »A gyermekeket a szüleik sírjában kell elhelyezni«.

37 A kivétel fogalmát III. Ince (1198-1216), más források szerint II. Ince (1130-1143) határozta meg. Az ősök sírjának elhagyása esetén elfogadható okul a monostori temetőkben való temetkezés szándékát jelöli meg. Ugyanis a hozzájuk tartozó templomokban a szerzetesek, vagy kanonokok közössége a halottakért gyakran imádkozik. Más kevésbé istenfélő hely kiválasztását érvénytelennek nyilvánította.

38 Figyelembe véve még III. Incének a 19. jegyzetünkben idézett - 1192-i korábbi kánonokra alapozott - értelmező döntését, világosan áll előttünk mind Szent István, mind a többi emlegetett királyunk temetkezési helyével kapcsolatos döntésének indítéka 1083-ig, az első magyar szentek szentté avatásának idejéig. István király tehát, amikor úgy döntött, hogy temetkezési helyéül Székesfehérvárt választja és ott bazilikát épít, mindkét fent ismertetett kánoni alapelvet figyelembe vette. Az egyik oldalon a hely kiválasztásában az a tény motiválta, hogy atyja nyugvóhelye legyen az övé is. Ez az elhatározása mind a keresz-