A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

SOLYMOSI LÁSZLÓ: A székesfehérvári káptalan hiteleshelyi működésének főbb sajátosságai az Árpád-korban

káptalantól stabil oklevelet szereznek, nehogy per keletkezzék köztük. Urk. Burg. I. 373. Vö. Reg. Arp. 1978,1979. sz. A minősítés 1272-ben fordult elő. Mon. Strig. I. 612, DF 256095 (Zágrábi kápt. lt., Acta Antiqua l-2a). Vasvárott például csak az újkorban volt lektor. Sül Ferenc: A vasvár-szombathelyi székeskáptalan történetének vázlata. In: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve. Szerk. Tóth Imre. Szombathely 1977. 180-181. A többi társaskáptalanról Békefi Rémig munkája (2. jzt.) tájékoztat. SRH II. 495-496. Vö. Békefi: A káptalani iskolák (2. jzt.), 224. PRTI. 638. A lector és a scolasticus elnevezést azonos értelemben használ ták. Békefi: A káptalani iskolák (2. jzt.), 240. Békefi: A káptalani iskolák (2. jzt.), 225.1 Wenzel VII. 23, Zala vármegye I. 10, DF 200636 (Veszprémi kápt. mit. Paloznak 9). Rokonságáról és birtokperéről 1236. évi nádori oklevél szólt. Hazai okmánytár VI. 30-34. Vö. Szentpétery Imre: Zlaudus. Magyar Nyelv 23(1927), 511-513. DL 61126, kiadása: Wenzel VI.432-433. Vö. Györffy: Az Árpád-kori Magyarország (2. jzt.), 416, Fejérpataky László: A királyi kanczellária az Árpádok korában. Budapest 1885. 96-97. Ezzel szemben Szentpétery Imre szerint királynéi kancellár lehetett. Reg. Arp. 433a. sz. Fejér VII/5. 479. Említi Sörös: A székesfehérvári őrkanonokság (2. jzt.), 570. Teodor 1287. augusztus 25-én szerepelt először választott fehérvári prépostként. Reg. Arp. 3457. sz. Fejér VH1/1. 367. Az oklevelet említi Békefi: A káptalani iskolák (2. jzt.), 225. Vö. Mezey László: A pécsi egyetemalapítás előzményei (a deákság és hiteleshely kezdeteihez). In: A pécsi egyetem történetéből. Jubileumi tanulmá nyok. I. Szerk. Csizmadia Andor. Pécs 1967. 71-72. Szentpétery: Magyar oklevéltan (15. jzt.), 90,104. Mon. Strig. I. 563-565.