A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

közt fekvő Mosaburgban Szent Hadrianus tiszteletére, a weridei templom ennél bizonyára szerényebb lehetett. Kettős védőszentjével, sőt talán két szentélyével azonban a többi dunántúli egyház közül mégis jelentősen kiemelkedhetett. A kettős védőszentű pannóniai templomok egyikét Pribina 8527853-ban Szent Rupert és Szent Péter tiszteletére emelte egy Salaviugin nevű helyen. A másikat egy ismeretlen építtető Weridében Szent Péter és Pál tiszteletére szenteltette. Szent Péter címét kapta még a Chezilo féle, 865-ben befejezett templomépítés sorozat egyik temploma, egy Cella nevű helyen. Az »ad Quinque basilicas« esetében a »Conversio« szerzője nem adta meg a patrociniumot.

26 Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a salzburgi érsekség említett IX. századi pannóniai templomai szabályos keresztelőegyházak voltak. Pontosan körülírt igazgatási határokkal és állandóan helyben működő papokkal bírtak. Mindezt nem pusztán ezeknek az elveknek a betartását megkövetelő egykorú kánoni jogszabályok ismerete alapján állíthatjuk, hanem a sokszor idézett »Conversio« több Dunántúlhoz kapcsolódó helyével, ahol ezeket a körülményeket nem egy ízben fel is sorolja.

27 A hatályos és korabeli egyházi jogszabályok következetes érvényesülését bizonyító »Conversio« alapján nem feltevésként, hanem tényként állapíthatjuk meg, hogy az 56 dunántúli egyház a honfoglalást megelőző évszázad folyamán szabályosan működő, keresztelőegyházanként tíz-tizenkilenc falura, majorságra kiterjedő, körülírt igazgatási területtel rendelkező plébániarendszert tár fel előttünk. Mindez a honfoglalás előestéjén a frank-kori kánoni jogszabályok értelmében legkevesebb 560, legtöbb 1000 település egyházi ellenőrzését és befolyásolását jelentette.

28