A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

KRISTÓ GYULA: Székesfehérvár legkorábbi nevéről

Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. I—II. Bp. 1988.

4 (a továbbiakban FNESz.) II. 547. Ezeket összefoglalóan Id. Johannes de Thurocz, Chronica Hungarorum. II. Commentarii. 1. Ab initiis usque ad annum 1301. Composuit Elemér Májusz. Adiuvante Julio Kristó. Bp. 1988. 306-307. Kristó Gyula: A fekete magyarok és a pécsi püspökség alapítása. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae (a továbbiakban: AUSz. AH.) 82 (1985) 15-16. Györffy György: Székesfehérvár feltűnése a történelmi forrásokban. In: Szfv. évsz. 19-20.; a 3. jegyzetben i. m. 376., 155. Bíborbanszületett Konstantin, A birodalom kormányzása. A görög szöveget kiadta és magyarra fordította Moravcsik Gyula. Bp. 1950. 152-153., 176-177., 182-183. A 10. jegyzetben i. m. 364-365. Bóna István: Daciától Erdőelvéig. Erdély és Kelet-Alföld a népvándorlás korában (271-895). In: Erdély rövid története. Főszerk. Köpeczi Béla. Szerk. Barta Gábor. Bp. 1989. 97. Az 1. jegyzetben i. m. 10. Albinus Franciscus Gombos: Catalogus fontium históriáé Hungaricae. I—

III. Budapestini 1937-1938. (a továbbiakban: G.) I. 39. Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. I. Bp. 1899.

2

193., 458. G. II. 1108. A 2. jegyzetben i. m. 627. G. III. 1720. Elter István: Magyarország Idrîsî földrajzi művében. AUSz. AH. 82 (1985) 57., 58. • A veszprémi püspökség római oklevéltára I. Bp. 1896. 6. A magyarok története. Tarih-i Üngürüsz. Madzsar Tarihi. Fordította, a jegyzeteket és az utószókat írta Blaskovics József. Bp. 1982. 35.