A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

KRISTÓ GYULA: Székesfehérvár legkorábbi nevéről

dig az a körülmény zárja ki, hogy a szerzők közül bizonyíthatóan egyik sem volt szláv országból való (következésképpen szláv nyelvű). Az aggály tehát azzal kapcsolatban, hogy az eredeti magyar Fehérvár nevet a szláv Belgrádra fordították, ekként fogalmazható meg: vajon kik, milyen céllal végezték el e fordítást? Magam arra gondolok, hogy nem a magyar Fehérvárt fordították szlávra, hanem a szláv Belgrádot magyarra. Feltevésem szerint Székesfehérvárt Belgrádnak az oda való és a környékbeli szlávok nevezték el. Nem IX. századi szlávokra kell gondolni, hiszen ebben az esetben kevésbé lenne világos a névadási indíték, az, hogy milyen objektum tett volna ott lehetővé a IX. században Fehérvár elnevezést. Ám azt, hogy a X. század végi (Géza fejedelem alatti) vagy a XI. század eleji (Szent István uralkodása elején végbement) építkezések eredményeként létrejött vár (annak fehér színe, illetve kőből való anyaga) hozta létre szlávok ajkán a Belgrád nevet, roppant valószínűnek ítélem. Amiként a Gyulafehérvárra a IX. században (még a magyarok kárpát-medencei bejövetele előtt) a szlávok által használt Belgrád nevet a X. századi magyarok lefordították, és az objektumot magyarul Fehérvárnak nevezték, akként fordíthatták le a X-XI. századi helyi székesfehérvári és a környéken élő - szlávok által az új kővárnak adott Belgrád nevet Fehérvárra a XI. századi magyarok. Szólhatnak-e e fenti körülményen túl egyéb bizonyítékok (vagy legalábbis megfontolások) e feltevés mellett? Úgy vélem, néhány körülményt mérlegelnünk kell. E hipotézis elfogadása esetén magyarázatot kapunk arra, hogy egész Magyarország területén miért mindössze két - Beogradot is ide véve három - helységet neveztek magyarul Fehérvárnak. Azért, mert mindkét (mindhárom) esetben a magyarok szláv elnevezést fordítottak le. Ez Beograd / Nándorfehérvár esetében teljesen bizonyos, Bdgrad / Gyulafehérvár