A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

KUBINYI ANDRÁS: A székesfehérvári prépostok szerepe az államkormányzatban

vesebb volt bandériuma nagysága alapján, mint a fehérvárinak emelkedésnek számított. A prépostok azonban állami tisztségeket is elláttak, így ezt is figyelembe kell venni. Bodó Miklós 1459-1464-ig titkos kancellár lett. Tisztségét Mátyás koronázásakor vesztette el, úgy látszik, hogy a király nem volt vele megelégedve.

9 Kálmáncsehi a királyi kincstárban látott el tisztségeket, bizonyára ennek jutalmául kapta a prépostságot. Frangepán Gergely nem viselt állami tisztséget korábban, a horvát gróf nyilván származására tekintettel jutott javadalomhoz. Utána Anna királyné kancellárja, és már kalocsai érsekként kapta meg 1515ben a királyi kancellárságot, amelyet II. Ulászló haláláig, 1516-ig, azaz csak rövid ideig töltött be. Thurzó még prépostsága előtt, 1500-ban lett királyi titkár, amely tisztséget azután később püspökként is viselte. Beriszló ugyancsak titkárként működött, 1502-től kezdve, így ő is tisztsége révén kapta meg a prépostságot. 1511 végén lépett elő veszprémi püspöknek, majd 1513-ban horvát-szlavón bán és királyi kincstartó lett. A pénzügyek irányítását II. Ulászló haláláig látta el, a báni méltóságot viszont élete végéig, 1520-ig viselte, amikor a törökkel harcolva elesett. A hét prépost közül hárman e szerint királyi tisztviselőként kapták meg a prépostságot, bizonyára azért, hogy nagyobb tekintéllyel és jobb jövedelemmel láthassák el tisztségeiket. Ketten már prépostként, vagy az egyházi ranglétrán emelkedve jutottak vezető állami hivatalnoki feladatkörbe; mindössze ketten, a gyermek Gozon és Kretschmer nem töltöttek be állami tisztségeket. Származásuk szerint egyedül Fangepán tartozott a hazai arisztokráciához. A két köznemes prépost, Bodó és Thurzó közül az előbbi családja még prépostsága idején jutott be a bárók közé, az utóbbi rokonságának ez már csak halála után sikerült. Somogy megyei mezővárosi