A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

KÁLLAY ISTVÁN: A fehérvári koronázó bazilika közjogi szerepe

Bonis, Kumorovitz nyomán, a bazilikát a középkori uralkodók egyházi udvarának tekinti, amely három elemet foglalt magában: - királyi ereklyekincs, - királyi oratórium és - udvari papság. A bazilika királyi kápolna voltából következett, hogy az uralkodó itt őrizte legbecsesebb ereklyéjét, a koronát. A magyar állam korai századaiban a koronát és a koronázási jelvényeket a király sajátjának tekintették. Ezért őrizetéről ő maga gondoskodott, és hol lehetett nagyobb biztonságban, mint a dinasztia saját egyházában. Az Árpád-ház szakrális központjában alapított templom a dinasztia saját egyháza. Közvetlenül a római Szentszék alá csak Székesfehérvár és Pannonhalma tartozott. Hartvik arról szól, hogy a szent király a bazilikát saját egyházául (propriam ecclesiam) tartotta meg.

5 Ez arra utal, hogy Székesfehérvár, mint a korai feudális Európa más központjai, a király egyik székhelye volt. Hozzá tartozott a pénzverő, valamint egy uralkodó és papi réteg, akik védettséget élveztek. Mint az uralkodó saját egyháza, a korona őrzőhelye, a koronázás színtere és a királyok nyugvóhelye, szakrális jelleget adott, a magyar alkotmányfejlődés kiindulópontja lett.

6 Turóczi szerint egyetlen király sem mulasztotta el, akit ebben a bazilikában koronáztak, hogy bőséges adománnyal lerója háláját. A háborúba induló vagy onnan győztesen visszatérő király eljött ide. Fölemlíti a történelem, hogy a templomot a nemzeti dicsőség és a kivívott győzelmek jelei ékesítették. Kun László pl., hogy Ottokár feletti győzelme emlékezetes maradjon, elfoglalt zászlait aggatta fel a templom falára. Itt emelte fel 1291-ben III. Endre király a hadi zászlót, midőn Albert osztrák herceg ellen Győrbe vonult. Itt lógott az az aranyhímzésű zászló, amely Szent István korából származott, és a koronázás