A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

ÉRSZEGI GÉZA: A székesfehérvári Boldogasszony Egyház kiváltságairól

Szaivert, W.: Die Entstehung und Entwicklung der Klosterexemption bis zum Ausgang des 11. Jahrhunderts. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 59 (1951) p. 265-298. Szeredy József: Egyházjog különös tekintettel a magyar Szent Korona területének egyházi viszonyaira, valamint a keleti és protestáns egyházakra. I—II. Pécs 1879

2

. Tripartitum opus iuris consuetudinarii regni Hungáriáé. írta Werbőczy István. Budapest 1894. Waldmüller, Lothar: Die Synoden in Dalmatien, Kroatien und Ungarn. Von der Völkerwanderung bis zum Ende der Arpaden (1311). Konziliengeschichte. Reihe A.: Darstellungen. München-Wien-Zürich, 1987. JEGYZETEK Hermann p. 302-303. Nem éppen egyháza javát szolgáló tevékenységére: Hermann p. 298-299, 316. Magyar Országos Levéltár, Acta particularia (A 93) no. 2. Sebestyén p. 488. Több példányban megtalálható a pápai oklevél 18. századi másolata: Magyar Országos Levéltár, Acta particularia (A 93) no 2. fol. 397, 402-405, 407408, 509-512 stb. Kiadása: Monumenta Romana IV. no 206. p. 262-266. Sajnos, a pápai registrumban a hiteles szövegek tanulmányozására nem volt lehetőségem. Sebestyén p. 382. V. Márton pápa 1426. június 26-i oklevele alapján kiadva: Monumenta Romana I. no 2. p. 2-3. Sebestyén p. 395.; Az oklevél szövegét X. Leó pápa 1519. május 13-i „Pastoralis officii cura" kezdetű rendelkezéséből idézem. Kiadása: Monumenta Romana IV. no 206. p. 262-266.