A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

ÉRSZEGI GÉZA: A székesfehérvári Boldogasszony Egyház kiváltságairól

vállkendő. A fejet a közepén lévő kerek kivágáson keresztülbújtatva helyezték a vállra. Mindkét oldalon 20-20 centiméternyire takarta a hátat, illetve a mellet. Négy sarkán bojtos csíkban végződött, és az egész rendkívüli módon díszes volt. Valószínűleg bizánci közvetítéssel a zsidó főpapok hasonló ruhadarabjainak utánzásával került a nyugati egyházban használatba. Ennek megfelelően logion vagy rationale a neve. A nyugati egyházban a 10. században jelenik meg, s II. Agapitus pápa (946-955) idején említik először német püspökök e ruhadarab hordásának kiváltságát, amely az igazság ismeretének jelképe volt. Konkrétan XIX. János pápától (1024-1032) származik az első pápai kiváltságlevél, amely engedélyezi a racionálé hordását. A pápa 1027-ben Popo aquilejai pátriárkának engedélyezi a pallium hordását bizonyos ünnepeken s püspökszentelések alkalmával. A pallium hordásához hasonlóan használhatta a pátriárka a racionálét is.

30 A 11. század végére minden püspök kiváltsága volt a racionálé hordása,

31 s minden alkalommal hordhatták, amikor az érsekek a palliumot. A 13. század végével azonban kiment a divatból a racionálé hordása, s szinte csak néhány hely főpásztora őrizte meg a racionálé használatának kiváltságát. Köztük Németországban Eichstätt és Paderborn, Franciaországban Nancy és Tóul, valamint Lengyelországban Krakkó főpásztora viselhette.

32 Ami a székesfehérvári egyház racionáléit illeti, nem lehet kétségünk afelől, hogy kronológiai oka nincs annak, hogy elfogadjuk: a fehérvári egyházban hordhattak racionálét, s talán az sem lehet kétséges, hogy első királyunk kérésére ezt Benedek pápa engedélyezte.

33 Legfeljebb az látszik valószínűnek, hogy nem VIII. Benedek (10121024) volt az, aki erről kiváltságlevelet bocsátott ki, hanem e néven a IX. pápa (1032-1044), 1045, 1047-1048) adhatta a fehérvári egyháznak kiváltságul a racionálék használatát. Hogy ez utóbira kell inkább gondolnunk, azt a székesfehérvári egyház építéstörténete indokolja. A