A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

ÉRSZEGI GÉZA: A székesfehérvári Boldogasszony Egyház kiváltságairól

Az oltár- és papszentelés szabadsága még nem található meg a legendában, megtalálható azonban már a pápai kiváltságlevélben. Ugyancsak nem leljük nyomát a legendában annak, hogy az egyházi tiltás idején a fehérvári egyházban bizonyos feltételekkel misét lehet mondani. A kiváltságok összevetése alapján joggal feltételezhetjük tehát, hogy a legenda ó'rzi a fehérvári egyház legrégebbi kiváltságait, a III. Sándor és III. Kelemen pápák idejétől kiadott oklevelek pedig újabb rétegekkel bővítették a kivátságok körét. Számbavéve immár újra a fehérvári kiváltságokat, a következőkkel élhetett a mindenkori székesfehévári prépost káptalana tagjaival:

23 1. A székesfehérvári egyház minden birtokának és javainak a prépost és a kanonokok tulajdonában sértetlenül meg kell maradniuk. 2. A székesfehérvári prépostot és kanonokjait - a római pápa és annak oldalkövete kivételével - senki sem függesztheti fel, az egyházból ki nem közösítheti, tiltás alá nem veheti, sőt általános tiltás idején a kiközösítettek és eltiltottak kizárásával, csukott ajtók mögött, harangszó nélkül, csendes misét mondhatnak. 3. Sem érsek, sem püspök a király és a prépost hozzájárulása nélkül a Boldogasszony egyházban ünnepi misét nem mondhat, a királykoronázási szertartásra csakis a prépost őrizetében lévő rationalék felhasználásával kerülhet sor. 4. Helyi zsinatra a prépostot nem hívhatják. 5. A prépost és a kanonokok krizmát, szentelt olajat, az oltárok és bazilikák felszentelését, valamint a papszentelést bármelyik püspöktől kérhetik. 6. A prépost joghatósága alá tartozó népek minden vonatkozásban a székesfehérvári egyház joghatósága alá tartoznak, tizedfizetés, igazságszolgáltatás, gyónás stb. tekintetében is.