Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai - Források Székesfehérvár történetéből I. (Székesfehérvár, 1998)

II. A forradalmi átalakulás első hónapjai

rekvő töredékét, mely a királyok s népek boldogságát nyomorú fen(n)állhatásával mérlegbe vetni kész,— kijelenti, hogy az adott s megszeghetetlen királyi szóba teljes bizalmát helyezvén, Bécsben bár­mely alakban létező kormányrendeletet s leiratot az országra nézve sem kötelezőnek, sem figyelembe vehetőnek nem tart, mert a királyi szóval ígért tökéletes minis(z)térium hatásteljes állásba leendő be­helyezéséig egyedül a király legmagasabb személyétől várja s reményli az adott szónak beváltását. E közönség kijelenti, hogy a nemzet képviselőinek azon leiratokra kelt nyilatkozatait állásukhoz egye­dül illőnek és méltónak tartja, s azt egészen magáévá teszi. Kijelenti, hogy igenis kész minden törvényes módokat felhasználni a nemzet boldogságának kivívásá­ra, de kijelenti egyszersmind, hogy a nép türelmének, melylyel visszaélni bármely hatalomnak büntet­lenül nem szabad; megvannak a maga határai; kijelenti, hogy a törvényes eszközök felhasználása után a kormányt bitorlók által a király leghűbb népének szavát hallani gátoltatnék, s e nemzetnek jogosan táplált reménye meghiúsíttatnék, — elhatározott komoly szándoka azon eszközökhöz nyúlni, melyek a királyt környező gonoszok elűzésére alkalmasak, — azon eszközökhöz, melyek a népszabadság s an­nak elnyomói közt az ügyet határozólag elintézni szokták, s hogy a megmérkőzés nehéz pillanatában készületben meg ne lepettessék, a várakozás utolsó idejét a kérdésnek ilynemű nem várt megoldására szolgáló eszközök előkeresésére fordítani szükségesnek látta. Kijelenti, hogy azon esetben, ha az Európában elvül elismert nem-beavatkozás a bécsi kormány által mellőztetvén, a honfiak vére orosz, vagy más külseregek behívásával kockára tétetnék, ez esetben a non interventio 186 elvének megszegését szintén használni s rokonszenvű nemzet segélyét igénybe ven­ni a magyar nemzet is jogosítottnak látja; — mert A Magyarok Istenére esküszünk: Rabok tovább nem leszünk! Ezen nyilatkozatot országgyűlési követek a hongyűlésen előterjeszteni utasíttatván, a levél nekiek azonnal sebespostán elküldessék. FORRÁS: Székesfehérvári Hírlap III. évf. 29. sz. 1898. március 9. 1-2. o. Közölte: Moenich Károly. 1848. április 1. A Miniszteri Országos Bizottmány levele a nemzetőrség felszereléséről Törvényhatósági Elnök Ur! A Fejérvár városában alakult nemzetőrségi csapatok részére küldötteik által a katonai fegyvergyárból kiadatni kért fegyverek kiszolgáltatása iránt tett intézkedésünk folytán a magy(ar) kir(ályi) hadi főkor­mányzótól mai napon vett válasz szerint 500 drb Szurony nélküli karabin 187 e város részére kieszkö­zöltetvén, erről önt oly hozzáadással értesítjük; hogy azok átszállítása iránt, ha még eddig nem történt volna meg, kellőkép(p) rendelkezzék. Költ Pesten, 1848. ápril(is) 1-én. A minis(z)teri országos ideiglenes bizottmány: Klauzál Gábor s. k. Szemere Bertalan s. k. Pulszky Ferenc s. k. FORRÁS: SZVL Bizottmányi iratok 1848. No. 1054. 186 non intervention nem beavatkozás 187 karabm = karabély

Next

/
Thumbnails
Contents