Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai - Források Székesfehérvár történetéből I. (Székesfehérvár, 1998)
I. A polgári fejlődés évtizedei
rólunk nélkülünk" a követek legelsó'bben is sürgessék a sz(abad) királ(y)i városoknak azon rendezését, melly a törvényhozói függetlenség mellett a választási és utasítási rendszert tárgyazza, melly iránt az alapnézeteket (figyelmezve a királ(y)i városokról szólló 1843-i törvényczikkely javaslatának 88. §-tul kezdve a 2 12-ik §-ig foglalt, és már országgyűlésig tárgyalt fő elvekre) ezekben központosulva terjesztjük elő. 1. §. A városi község ál(l) polgárokból és közlakosokból. 2. §. A városi községnek mindazon tagjai, kik sem atyai, sem gyámi, sem úri hatalom 124 alatt nincsenek, születés és törvényesített valláskülömbség nélkül (a zsidókat ide nem értve) polgárok, ha a) A város kerületében fekvő tulajdont egy évig bírtak. b) Ha mint kézművesek, gyárosok hatóságilag bejegyzett kereskedők 1 év ólta 123 a városban laknak, tulajdon gyárral, műhellyel, és illetőleg kereskedési teleppel bírnak c) Ha mint ügyészek, orvosok, mérnökök, sebészek vagy művészek a városban 1 év óta laknak. d) Mindezeknél elkerülhetetlen kellékkép(p) en megkívántatik, hogy a városi pénztárba adót fizessenek. e) A birtokokra nézve bizonyos érték, a többi személyes minőségekre nézve jövedelem, vagy házbér bizonyos mennyisége ál(l)apít(t)assék meg feltételül a polgári jog gyakorlásához, de adómennyiség nem, a jövedelem, vagy házbér mennyiségére nézve minél kissebb mennyiség ál (1) apít (t) assék meg. 3. §. Polgári jogot nem gyakorolhatnak a katonák, míg valóságos hadi szolgálatban állanak. 4. §. Azok, kik már polgárok, habár a fentebbi 2-ik szám alatti képességgel nem bírnak is, mégis polgárok maradnak. 5. §. Kizárólag a polgárok választják közvetlenül az országgyűlésre küldendő követeket, és a képviselőtestület tagjait, és ezen jogokat csak személyesen gyakorolhatják. 6. §. Az eddigi és jövendőbeli díszpolgárok ugyanazon jogokat gyakorolják, mint a polgárok. 7. §. Választási jogot nem gyakorolnak: a) özvegyek és hajadonok, b) közgyámság alá kerültek, még a gyámság tart, c) kik csőd alá jutottak, még hitelezőiket ki nem elégítették. 8. §. Választási jog megszűnik, ha valaki a 2-ik pontban elősorolt képességgel bírni megszűnt. 9. §. A polgári körbe leendő felvétel, és abból való kitörlés a városi tanács által történik, melly azt senkinek, ki az arra megkívántató képességgel bír, meg nem tagadhatja; és mindegyiknek, aki felvétetik, a polgári levelet kiadni tartozik. 10. §. A polgári körbe felveendő beiktatás fejében születés és osztálybeli tekintet nélkül, a helybeli körülményekhez mérsékelve, szabály által megál(l)apítandó díj(a)t, melly azonban 12 forintot felül nem halladhat, a városi házi pénztárba lefizetni tartozik. 1 1. §. A felvett polgár hitet 126 tegyen le. 12. §. A polgárokról külön névkönyv vezettessék. 13. §. A polgári névkönyvbe 127 a polgárok nevei, felvételi üdéjük szerint, és ha egy üdőben többen vannak, betűrend szerint beírattassanak. 14. §. A polgári névkönyvnek épségben tartására egy állandó választmány ügyel fel. 15. §. A választmánynak a felvételi, halálozási, csőd, és a polgári jog elvesztése, vagy megszűnése esetét az illető egyházi, bírói és polgári elöljáróság által tudtul adandók. 124 úri hataIom = földesúri joghatóság 125 óta 126 hitet=esküt 127 névkönyv=polgárkönyv, a polgárok regisztrációs könyve
