Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai - Források Székesfehérvár történetéből I. (Székesfehérvár, 1998)

I. A polgári fejlődés évtizedei

JÈî 41 CE említést érdemlenek a 90 számot meghaladó posztósok és pokróczosok; Csida"

2 kereskedőnek egy posztó-gyára is van; egy műtakács pedig nadrágkelméket sző. Van egy selyemfestője, több tímárjai, és pedig jó bőrrel látják el a vidéket. Foglalkoznak továbbá a lakosok kereskedéssel, s szorgalommal űzik a föld-és szőlőművelést. A város határának kiterjedése 27 383 hold, ebből 9953 szántóföld, 2 125 rét, 3529 kaszás,'

13 vagyis 2 352 2/3 hold sárréti rét, 466 hold kukoriczaföld, 13 397 kapaszőlő.

114 Szőlőskertéi rakvák csinos mulatóházakkal, de boruk a meleg pinczék miatt nem állandó. A csatornák mentiben gyönyörű zöldséges kerteket láthatni, s a Gaja vize számos liszt- és kallómalmokat

115 forgat. Országos vásárai főkép (p) szarvasmarhára és lovakra nagy fontosságúak, valamint hüvelyes veteményeket még messzebb vidékiek is itt szoktak vásárlani. FORRÁS: Fényes Elek: Magyarország leírása. I. kötet. Pest, 1847. 39. o. 1847. június 1-3. Boross Mihály hírlapi cikke az életbiztosító intézetről A Pesti Divatlap 13-ik számában említés tétetett a székesfejérvári életbiztosító intézetről, s a szerkesztő úr azon óhajtását fejezi ki ugyan ott; vajha ez intézet Pestre a középpontba tétetnék át, s ez eszmét a hazai lapok jó szándékkal terjesztenék! - A Pesti divatlap ezen felszólalása vis(s)zhangra ez ideig nem talált; s mind ennek következtében, mind általánosan a tapasztaltak után lehet(et)len a székesfejérván első magyar kölcsönös életbiztosító intézet igazgatóságának keserűen nem panaszkodni azon részvétlenség, s hideg egykedvűség, s mondhatni ro(s)szindulat miatt, mellyet a nyilvánosság közlönyei, de leginkább egyesek tüntettek ki ezen valóban jótékony hazai intézet ellenében. Minden újat mohón kapva szokott felkapni a hírlapi világ, hogy egy Rotschild-féle pénzkirály, ha valamelly török mufti"

6 érkezik Pestre van zaj, a hasztalan kénégényről,"

7 a kénégénnyel elaltatott kaszástót álomlátásairól unalomig olvashatunk némelly lapokban, a nemzet jövendőjével semmi összeköttetésben nem álló német színház sorsáról, az ideiglenes német komédia bódéról lapokat töltenek; míg ezen első hazai intézetről, mellyhez nem egyesek jólléte, hanem az egész felvirágzása, a hazai ipar, kereskedelem, műveltség, s irodalom előmozdítása van kötve; még csak néhány elvetett szót hallottunk, azt is csak úgy, hogy az intézet igazgatóság árulta magát. Később (a) „Hazánk" 44. számában kérdés intéztetik a tisztelt szerkesztőséghez, hogy az első magyar életbiztosító intézetnek van-e Győrött ügynöke? Köszönetet szavazok először e két részvétért, azután tárgyamra térek. Szólok először általánosan az életbiztosító intézetekről; és másodszor különösen a székesfejérván első magyar kölcsönös életbiztosító intézet viszonyai, jelen helyzete és jövendőjéről. Rövid leszek, mivel az illy száraz tárgy olvasgatásával nem mindenki szeret foglalkozni, és kivált a kölcsönösségnek a részvényt szomjazok nem nagy barátai. (...) 2-szor: A székesfejérván első magyar kölcsönös életbiztosító intézetről Székesfejérvárott 1845. év utóján némelyeket a hazafiúság, némellyeket s többeket a nyereségvágy társaságba gyűjtött, s alakult a székesfejérvári takarékpénztár. A takarékpénztár reménykívüli sikerül1 12 Tschida János posztókereskedő, várospolitikus, hosszabb ideig a választott polgárság testületének vezetője 1 13 kaszás rét: egy kocsi szénát termő rét 114 1 kapás: mintegy 100 négyszögöl terület 1 1 5 kallómalom = gyapjúszövetet feldolgozó vízimalom 1 16 mufti = iszlám törvénytudó pap 1 1 7 kénégény=kénporból készült mészfó'zet, permetezőszer