Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai - Források Székesfehérvár történetéből I. (Székesfehérvár, 1998)

VII. A szabadságharc végnapjai

kormánybiztos urat elnök úr által avégett megkérni kívánja, hogy Eischl Ede úr helyett más főjegyzőt kinevezni méltóztatssék. 798 (Eischl főjegyző lemondólevele) 799 Tisztelt Városi Közönség! Hazánk jelenleges kormánya velem is parantsolt, és engemet belügyminis(z)teri tanácsosul kinevez­vén, sietve, igen sietve Buda-Pestre rendelt. Ez okból főjegyzői hivatalomról lemondva, új rendeltetésem helyére távozni vagyok kén(y)telen. S midőn szeretett polgártársaimtól elbúcsúzok, fogadják szívessen következő őszinte nyilatkozatomat. A szabadság, egyenlőség és testvériség eszméi fokozatossan foglalták el az emberi elméket, uralmuk minden tiszta kebelben kécségtelen volt mindég. Szeretett hazánkban a szabadság azonos e földnek ősapáink általi elfoglalásában és diadalmas harczot vívott az os(z)trák hatalom 3 százados ármá­nyaival. A jelen nemzedéknek jutott a feladás az egyenlőség létesítése mellett küzdeni, lerombolni azon választófalakat, melly(ek) a magyar nemzet fiait osztályozva, majdnem ellenségekké tette, s kiket csak a remény az örök igazságba, tanított az aránytalan terheket a botrányos előjogok irányába tűrni. Tizenkét éveken keresztül e városnál hivatalkodva, lelkem minden erejével vettem részt azon szellemi harczban, mellynek czélja volt az egyenlőséget megállapítani. Sok keserű csalódás után az örök gondviselés megengedte érnem, hogy e hazában annak minden fiai jogban egyenlők. A testvériesség, az Isten üdvözítő tanainak legmagasztos(a)bbika, most vár létesülést, nincs enélkül igazi boldogság; a respublica, a democratia csak eszközök és formák, mik között a testvériség köny­nyebben honnosulhat. E városnak hazafiúi érzetű polgárai máris fényes jelét adták, hogy a testvériség egyedül üdvhozó eszméjét felfogták és valósítani kívánják és én, midőn tapasztaláson épült meggyőződéssel keblemben távozok csekély szavamat azon kérésre emelem, hogy Fehérvár városa lelkes polgárai, valamint eddig, hazafiúságok az egyenlőség valósítását soha elenyészni és meghiúsítni ne engedjék, a testvériséget pedig mint e hon boldogságát biztosító plántát, 800 különössen ápolják. Részemről őszintén val(l)va, nehezen válok szeretett polgártársaim köréből, mert az emlékezetnek varázsereje e városhoz csatol, mert szívessen hivatalkodtam, s mert (az) Önök kegyessége segített, bizalmuk istápolt, de új pályámon is (a) hazának szolgálok és e hazában, mellyen kívül a magyarnak a földön hely nincs foglalva, van szerette szülővárosom, s melly(b)en tisztelt polgártársaim, ígéretet nem teszek, mert annak tellyísítése az események hatalmától függ, de szándokomat, mellytől soha el nem állok, kijelentem: miszerint a köztársaság és demokratia mellett küzdve, szeretett hazánk boldogításáért életemet is áldozni kész vagyok. A gondviselés áras(s)za el legdúsabb áldásának árjával e várost, tartsa fent az egyetértést és legyen boldog e városnak minden egyes lakosa. Köszönöm, szívem mélyéből köszönöm eddigi szívességeket, bizalmukat, s kérem, szerencséltessenek továbbá is Önök felette becses bizalmukkal. Éljenek boldogul! Isten velők! Alázatos szívű szolgájok Eischl Ede főjegyző 798 Még ugyanezen az ülésen felolvassák a kormánybiztos levelét, mely szerint főjegyzővé Zsömböry Ede tanácsnokot, ta ­nácsnokká Simli Józsefet nevezi ki. SZVL Tanácsülési jegyzőkönyv 1849. No. 2822. 799 Közölte Lauschmann: i. m. III. 21 1-212. o. 800 plánta=plántálni, ültetni; itt a nagyreményű jövőt jelenti.

Next

/
Thumbnails
Contents