Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai - Források Székesfehérvár történetéből I. (Székesfehérvár, 1998)

IV. A honvédelem szolgálatában

A tisztek nagyrészt fen(n)héjázók, de a népség tudatlan, és... Maga Jellacsich magán beszédben és közhelyen is, tetteinek jogosságát iparkodott bebizonyítani. 29- én reggel tehát két csapatban kiindult az ellenség és embereim utána, kiknek összehangzó előadá­saik után a csatázás ekkép(p) történt. A kisebb csapat a lovasberényi úton a csalai erdőhöz érvén, a vasas németek 2 olly erős ágyúlövést kaptak, hogy vágtatva elhagyták helyüket, ágyúink pedig előrenyomulva utánuk tüzeltek, honvéd, hu­szár, és sorkatonaságunk úgy nyomta ezen csapatot, hogy balra, Pátkára reterált, 443 estefelé csapata­ink a rendelet szerint a velenczei állomásra visszahúzódtak. A lovasberényi úton haladt és retiráló el­lenség pedig a budai útra vonulva Jellacsichnál keresett menedéket. A budai úton menő horvát csapat Jellacsichchal Pákozd helységet elérvén, amint a faluból kiért 1 0 óra tájban reggel olly jól irányzott ágyútűzzel fogadtatott általunk, hogy az első lövés 7 emberét sodor­ta le, viszonozta az ágyúzást Jellacsich ágyúkkal és röppentyűkkel, de egy lépést sem tudott előre men­ni. Egy csapatunk Gárdonynál két ágyúteleppel állott, a mint a tüzelés elkezdődött, ügetve jöttek ágyúink Velenczén és Sukorón keresztül Pákozd alá, megérkeztek 12 órakor és ekkor a(z) ágyútüze­lés ellentállhatatlan lett. Tüzéreink olly jól lőttek, hogy Jellacsich oldala mellett lőt(t)ék le Alders­hausen segédjét. 30- án reggel 1 0 óráig folyt Jellacsich egyesült 2 csapatja ellen a csata. De leginkább a hegyeken csatár (Plaenkler) tűzzel, - és az ellenség - ki fenthangon hirdette, hogy 1 -ső octóberben Pesten lesz — Pátkából lábát sem bírta kivinni. Ma reggel 8-tól délutáni 3-ig reterált városunkban keresztül az ellenség, Keresztesnek Moór felé, jobb oldalt jó csapattal fedezve. Nehezen sebesített ellenség, a városi kórházokban fekszik 1 02, tiszt 6. Halottjait nem lehet tudni, ha­nem tegnap egész délután temette halottjait — abban megeggyeznek a szemtanúk mind, hogy 200 gödröt ástak. Kocsikon is visznek néhány száz könnyebben sebesülteket. Jellacsich embereire nagyon leverő hatást tett, hogy a budai úton 2 napi csata után nemcsak előcsapa­tainkat nem bírta meggyőzni, hanem, hogy végkép(p) viszavonulnia kellett, a fegyelem mindjárt meg­tágult, 444 Pákozdon tegnap a rablók tisztjükre lőttek, de legnagyobb vesztesége, hogy a rablás felinge­relte a népet ellene. Aki Pákozdot látja, halált esküszik a latroknak, nincs Pákozdon ajtó, ablak, bútor, — a hasáb tűzifa a táborban volt, és mégis a szegény földnépének egyetlen bútorát, a tálost, a ládát égette el. A liszttel a fekete ugaron fehér utat csinál (t), a ködmönyt, az ágyat, az asztalt szétvagdalta, mindent, de mindent elpusztított. Az eleséget a sárba dobálta, úgy, hogy a megyének holnap gondoskodni kell élelmekről, az ágyúgolyó megkímélte a szegény ember jószágát, mert csak 1 ház égett le, de a vad faj nem elége­dett meg azzal, hogy a szegényeknek marháját levágta, hanem lovaikat is mulatságból agyonlőtte, csak pusztítási vágyból mindent elrontott. Emellett ezen embertelen ellenség a hadvezetés első szabályát is, a sebesültekrőli gondoskodást is el­felejtette. Egy Sándor huszár lábikrája meglövetvén, és elfogatván, azt nemcsak ingre gatyára kifosz­tották, hanem saját sebesültjeiket ápolás alá sem vétette, sőt azon háznál, hol saját embereit gyógyít­tatta — meztelenül hátrahagyta. Ma délután hozattuk ki, és a városi kórházba ápoltatjuk. — Illyen el­lenséggel van nekünk dolgunk. Verje is meg a magyarok istene! FORRÁS: Közlöny I. évf. 1 1 7. sz. 1848. október 5. 593. o. 443 reterált=hátrált 444 megtágult=meglazult

Next

/
Thumbnails
Contents