Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai - Források Székesfehérvár történetéből I. (Székesfehérvár, 1998)

I. A polgári fejlődés évtizedei

isteni tudományban való oktatás nélkül felnőni kén(y)telen legyen, a bizonyosan várható k(irályi) helybenhagyás reménye alatt elhatároztatott, hogy a tóvárosi és a 2 felsővárosi fiókoskola taníttóknak a f(olyó) év October 1 -tői kezdve holnaponként 6 ezüstforintok fizettessenek. Melyről a kamarás(i) hivatal hozzátartás végett tudósíttasson, egyszersmind ezen újjabbi rendelés szinte k(irályi) helybenhagyás végett az illető felsőbb helyeken jelentessen bé. FORRÁS: SZVL Tanácsülési jegyzőkönyv 1837. No. 1953. 1837. október 9. A városi tanács megengedi a zsidók Fehérváron történő letelepedését Felvétetett a zsidóság itt lakhatása eránti feltételek kidolgozására nevezett küldöt(t)ségnek munkálata: melly is tanátskozás alá vétettvén, voksok többségével elhatároztatott, hogy 1- (sz)ör: az itt letelepedni kívánó zsidók erköltsi jó magaviseletét hiteles oklevelekkel megmutatni, 2- (sz)or: minden egyes zsidó család 6000 ezüst ft tulajdon értékét bebizonyítani; az ebbeli tsalárdság esetében

44 elvesztvén az itt lakhatást és a lefizetett váltságdíjt. 3- (sz)or: a lakhatást nyert zsidó család maga és származottjai váltsága díjjául a városi pénztárba 400 ezüstf(orin)t-ot letenni, itt lakása alatt pedig évenként a zselléri és reá vetendő kereskedői adót megfizetni tartozzon. Szabadságában áll 4- (sz)er: a letelepedésre engedelmet nyert zsidónak e városban akárhol lakni. 5- (sz)ör: minden ingatlan javakat és e városi királyi haszonvételeket haszonbérbe kivenni, úgy 6- (sz)or: mindennel, de tsak nagyban (a la Grosso) kereskedni és 7- (sz)er: a mostani gazdálkodás rendje mellett 3 fejős teheneket a rendes adó mellett a legelőre járattatni; ellenben tiltva marad az itt lakó zsidóknak ingatlan javakat itt szerezni, vagy zálogba venni, a polgári vagy céhbeli jogokkal öszvekötött mesterségeket űzni, vagy apró kereskedést

45 folytatni. FORRÁS: SZVL Tanácsülési jegyzőkönyv 1837. No. 1959. 1837. október 9. A zsidók letelepedésére hozott statútum ellen a választópolgárság és a tanácsnokok egy része óvást emel Amidőn a fentebbi sz(ám) a(latt) (a) küldöttség véleménye felolvastatott, mielőtt a tanátskozás elkezdődött, Say István bíró úr úgy nyilatkoztatá ki magát, hogy mivel privilegiáhs dolog forog kérdésben,

46 a v(álasztó) polgárság meghal(l)gatása nélkül a zsidók eránti semminemű intézkedésbe be nem bocsájtkozhat. Rauch Ferentz és Horváth György tanátsnok urak azt nyilvánították, hogy mivel a fundamentumba,

47 azaz a zsidók itt lakhatásában meg nem egyeztek, semminemű feltételek- ben sem egyeznek meg; a végzés hozatala után pedig Linzer Vilmos főügyviselő

48 azt monda, hogy a fentebbi sz(ám) a(latti) munkálat készültekor óvását megtenni kívánván, oda utasíttatott, hogy óvását, ha volna, a tanáts előtt és nem a kiküldöt(t)ség előtt tegye, s ennélfogva ő a küldöt(t)ségi javallatot 44 hamis vagyoni bizonyítvány felmutatása esetén 45 kiskereskedést gyakorolni 46 a privilégiumlevélben szabályozott dolog 47 fundamentum = alapkérdés 48 főügyviselő = főügyész