Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai - Források Székesfehérvár történetéből I. (Székesfehérvár, 1998)
III. A polgári berendezkedés kialakítása
My 149 cä. tisztújításkor is, és azóta is — kizárólag a földmívelőkben keresi, a követségre jeleitjének ifjabb gróf Batthyány Istvánt volt városi tisztújítási elnököt tűzte ki — a másik Haáder Pál polgármestert kívánta követnek. Folyó hó 5-én közgyűlésileg végzés hozatott, hogy azon esetre, ha városi tisztviselő választatnék követnek, az városi hivataláról végkép(p) lemondani tartozzék, a középponti választmány pedig e f(olyó) hó 8-kán az 1 848. (évi) 5-ik törvényczikk 32. §-át úgy magyarázta, hogy a szavazás titkosan történjék akkép(p), hogy a választandó követ neve papírdarabra írva adassék be. A választás a városház udvarán délelőtti 10 órától esti 9 óráig tartott felizgatott kedélyek közt, mert az egymásutánni két ünnep a pártvezérek magyar szokásos vendégszeretetének bő gyakorlatára jól felhasznált alkalmat nyújtott, bor is bőven termett nálunk, és a kölcsönös gyanúsítgatásban sem volt hiány. Már pünkösd vasárnap délután a két párt a főutczán egymással szemközt találkozván, a földmívelők számosabb serege, a másik párt egyik zászlóját némi ütlegezés közt elvette a választás alatt pedig a gróf pártja még délelőtt egy iparost, ki két czédulát akart adni, megöklözött, délután pedig a Haáder párt embereivel erősebben is összeverekedett, sőt a választási elnököt is némi tettleges bántalommal illette, úgy hogy a választási elnök többeknek felszólításánál fogva, kik a választókat veszedelemben lenni állíták a választást aznapra megszüntette, s haza is ment, de a gróf pártjának — melly a választás megszüntetésében kijátszását látta, — kérésénél fogva —visszatérvén, a követválasztást folytatta. — Az egyik párt véreztetést, a másik ruhatépést panaszol. Szavazott 1376 (fő). Ifjabb gróf Batthyány István az első és egyszeri szavazásnál 818 szavazatot nyervén, Fejérvár városa választói által választatott országos követnek sűrű és hangos éljenzés közt kikiáltatott. A gróf követ political téren még ugyan nem működött, de ismeretes becsületessége, és a forradalomkor tanúsított szabadelvűsége a kisebbségben maradt pártot is, melly a választás ellen petítiót rebesget, megnyugtathatja. FORRÁS: Közlöny I. évf. 9. sz. 1 848. június 1 7. 34. o. 1848. június 15. A Pesti Hírlap tudósítása a Fejér megyei tisztújításról és az országgyűlési választások előkészületeiről Fejér megyéből jun(ius) 1 5-ről. A minis (z)térium engedelmével tisztviselőink száma 3 szolgabíró és esküdttel fog szaporíttatni. Kívánatos, hogy az új egyénekben több erélyesség legyen, mint az adminis(z)tratúra régi teremtményeiben. Van helység, hol a törvények máig sincsenek kihirdetve. Innen, midőn a követválasztói képesek 247 írattak össze, a nép, félvén, hogy nemzetőröknek fognak feljegyeztetni, vonakodott megjelenni. Július l-jén leend a tisztszaporítás. Igen sokan vágynak utána. Mondják, a jobb tisztviselők le fognak mondani. Ezáltal akarnák a selejtesebbeket visszalépésre bírni. így majd ki lehet válogatni üsztából a konkolyt. Legyen jelszavunk: ész és érdem. így ügyes és pontos üsztikarunk leend. — Követjelöltek e megyében: Madarász József, Fiáth István, Boross Mihály, Márkus István stb. 20án leend a képviselő — választás. Gr. Festetics Géza is fellépett. O ki a népért soha mit sem tőn, s a régi kárhozatos etetés-itatás eszközeihez nyúlt. Es e tekintetben ő most a legelső, ki e megyében a nép erkölcstelenítésére lépéseket tőn. FORRÁS: Pesti Hírlap I. évf. 89. sz. 1848. június 23. 581. o. 247 követválasztói képesek^követválasztási joggal rendelkezők. Az országgyűlési választójog is cenzushoz volt kötve, lásd 1 848. évi V. törvénycikket.
