Csurgai Horváth József, Hudi József, Kovács Eleonóra: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc forrásai - Források Székesfehérvár történetéből I. (Székesfehérvár, 1998)
I. A polgári fejlődés évtizedei
Ä 12 Ä nagyapa eléfogatta a színből azt a zöld csézát, és vitte magával az aratók után, vagy tán éppen szüretre, kukoricatörésre... Az első tanoda A felsővárosi tanoda, akkor iskolának nevezték; a helybeli plébános-esperes, a jeles szónok és magyar író, Majer József gondnoksága alatt a jobbak közé tartozott, de nem emelkedett túl a kor haladási szegénységén, s dicséretet csak abban vívott ki magának, hogy szelleme, nyelve magyar volt. A kezdő gyermekek olvasni, írni, számot vetni tanultak; a haladók kezébe kátét, bibliai történelmet adtak, - ezentúl a Múzsák elnémultak. A két osztályban leány, fiú, külön padon ugyan, de együtt remegett, mert a testi büntetés itt, mint mindenütt, még javában járta; ezen nem botránkozott meg senki, hiszen nem oly nagy ideje, hogy a híres angol tudós B. Johnson, midőn a legcélszerűbb nevelési rendszert tudakolták tőle: nyírfavesszőkre mutatott. (...) A gyorsan haladó fiúval, az idő is gyorsan eltűnt, s az első tanoda korlátai évről évre tűrhetőbbek lettek, János könnyen megfelelt feladatainak (...) De ott volt még a gimnázium, s ennek előcsarnoka, a normális iskola 8 , s ez utóbbit már sürgette mindenki, csak az öreg szülők nem akartak hallani arról, — hogy unokájuk, öreg napjaik öröme, a várba költözködjék; — végre el lőn határozva, hogy a helybeli káplán urak egyike, tisztelendő Blach Adám, magánórákon, a normális mellőzésével képesítse a fiút a gimnáziumi tanfolyamra. (...) A tízéves gimnazista 9 szeretett olvasni, ez volt fejledező életében az első szenvedély; ezért odahagyta játékszereit, kerülte játszótársait, s ha könyvvel kezében visszavonulhatott, feledett mindent (...) Kezdetben a fiú csak német, utóbb magyar olvasmányokhoz is jutott. (...) Kisfaludy Sándor regéi, s Dugonits András, minden magyarító művei szállták meg ábrándos szívét, s oly buzgó hazafiságra lobbantották, hogy tizenhárom éves korában János még a regényírást is megkísérelte ily cím alatt: „A megbűvölt tó" vagy az „Arany-halad", tán német emlékek nyomán, de magyar nyelven. A lovagias szellem, szórakozásain is keresztül szövődött: címereket festett, paizsokat készített, fegyvereket faragott, várakat épített, s legkedvesebb mulatsága volt, ha meghittebb barátaival, Horváth Jánossal, Amon Ferenccel ... hegyes kopjákat vethettek egymásra (...) tanulmányainak csak éppen annyi időt szentelt, mennyi elég volt, hogy a gimnáziumi érdemsorozatban éppen középtájon lebeghessen. Jánosunk, megmaradva szokott útain kegyelt 10 regényeivel egyik gimnáziumi osztályból a másikba emelkedett, s ha van, mit e zavartalanul haladó évekről feljegyezhetünk, csak az, hogy az 1825. és 1826. szünidők alatt, két-két hóra a 19. gyalogezred (Hessen-Hornburg) katona növeldéjébe került Majer József esperes, most már a gyermek bérmaatyja 1 ', tanácsára: hogy írni és németül tanuljon a magyar ezred német tanodájában. — A fiú, bár nehezére esett a szünidők szabadságáról lemondani, engedelmesen meghajolt, s jó írással és szépen haladó németséggel örvendeztette meg szeretteit; s ez a tanodának, nem az életnek nevelő gimnázium betüzése mellett, nem megvetendő előny(e) vala: a csinos írásnak, még haladott éveiben is jó hasznát vette, s a német nyelv alaposabb ismerete, életrevalóbb tanulmány volt, mint a szegény, holt latinság, melyhez végre is csak azért sejtettek a gimnazisták, mert hat éven át mindent, még a magyar nyelvet is latinul tanulták, s természetesen fő, úgyszólva egyedüli gondjuk az volt, hogy a latin szókat, mondatokat elsajátítsák, magára a tárgyra alig került figyelem. (...) 8 normális iskola=elemi iskola 9 Rónay 1824-től a székesfehérvári cisztercita gimnáziumban tanult. 10 kegyelt=kedvelt 1 1 Rónay nagyszülei 1824-ben elhunytak, ettől kezdve Majer József vette pártfogásba.
