Lélek és Élet, 1991 (1-3. szám)

1991-05-01

Akinek élete Krisztus volt Isten Szolgája, dr. Batthyány-Strattmann László _____________________EGYHÁZMEGYÉNK ÉLETÉBŐL_____________ A Szentatya augusztus 19-i szombat­­helyi látogatásával sokan kapcsolatba hozzák az egykori hercegorvos, dr. Bat­thyány-Strattmann László személyét. Köztudott, hogy a szentség hírében hat­van évvel ezelőtt Bécsben elhunyt „sze­gények orvosa” egyházmegyénk kisváro­sában, Körmenden jutott el az életszent­ség legmagasabb fokára. II. János Pál pá­pa 1988. június 24-én az ausztriai Da­rázsfalván - nagy örömünkre - magyar nyelven kijelentette: „Korunkban a hit nagy tanúja volt Batthyány-Strattmann László, akinek boldoggáavatási ügye már Rómában van...” Tiszteletének elő­mozdítására már sok mindent tettünk úgy egyházmegyénkben, mint az országban és külföldön egyaránt. Nem alaptalan te­hát a reményünk, hogy a Szentatya hoz­zánk látogatása előrelépést hoz majd Is­ten Szolgája kanonizációjának ügyében. A pápalátogatásra készülve" idézzük fel a körmendi hercegorvos életútját, melyet jelmondatának megfelelően igaz keresztényként járt végig: „Fideli­tate et Caritate” (Hűségben és szere­­tetben). A Batthyány család Eőrs vezértől szár­maztatja eredetét. Ennek az ősi magyar családnak sarjaként látta meg Batthyány László a napvilágot 1870. október 28-án Dunakilitin. Az újszülött életútjára a fé­nyek mellett már korán vetődtek árnyak is. ALig hatéves volt, amikor át kellett élnie a nagy dunai árvíz katasztrófáját. Ablakon keresztül, egy zsúfolt csónakban menekí­tették ki a szülői házból a Batthyány család nyolc gyermekét. 12 éves korában elveszí­tette édesanyját, akinek példás hősiesség­gel elviselt szenvedései mély nyomot hagytak a gyermek László lelkében. E szenvedések okozója édesapja volt, aki el­hagyta családját és egyházát, hogy elvegye a nagyanya társalkodónőjét. Talán éppen e szívszaggatóan fájdalmas tapasztalatok in­dították későbbi orvosi hivatásának gyöke­reit. Tanulmányait Kalksburgban kezdte a je­zsuitáknál, Kalocsán folytatta, az érettségi bizonyítványt Ungváron szerezte meg. Nem volt kitűnő tanuló, de minden érde­kelte gyermekkorában, amivel társainak segítségére lehetett. Humorával felvidította a csüggedőket, házi gyógyszereivel, taná­csaival ellátta beteg diáktársait. Sokat és sokfélét tanult. Először a bécsi gazdasági akadémiára iratkozott be. Fél év után el­ment huszárönkéntesnek. Egy év múlva pedig már a bécsi egyetem bölcsész fakul­tásán tanult kémiát és csillagászatot. Orvos szeretett volna lenni, de édesapja csak ha­lálos ágyán egyezett bele, miután megta­pasztalta fia gyengéd, odaadó és hozzáértő betegápolását. 1900-ban megszerezte orvosi diplomá­ját, de már orvostanhallgató korában az édesapjától örökölt köpcsényi kastélyban harmincágyas kórházat rendezett be. Ké­sőbb a faluban korszerűen felszerelt ma­gánkórházat épített, ahol nagyon sok bete­get ápolt. A belgyógyászati problémákat, sebészeti beavatkozásokat sikerrel, játszi könnyedséggel oldotta meg. Híre messze vidékre, országhatáron túlra is eljutott. Nemcsaík azért, mert ingyen gyógyította betegeit és kiváló orvosi eredményeket ért el, de legfőképpen azért, mert szívjósága, keresztényi emberszerctete olyan miliőt te-Simon Gyula elcfántcsontmetszete (1991). remtett körülötte, amely az isteni szeretet melegéről tanúskodott. 1898-ban feleségül vette Coreth Mária Terézia grófnőt. Eszményien szép, keresz­tény családi életet terveztek és éltek. 13 gyermekük nevelkedett abban a meleg csa­ládi otthonban, ahol a legfőbb törvény és a családtagok boldogsága a krisztusi sze­retet parancsa volt. A mindennapi szentmi­se, szentáldozás, az esti közös családi ró­zsafüzér ima, a szülők zsolozsmája volt számukra a kegyelmi forrás. Ebből merí­tették az erőt az Isten és a felebarát iránti szeretet gyakorlásához, á megpróbáltatá­sok elviseléséhez. Mert - miként Ábrahá­mot - Batthyány Lászlót is próbára tette az Isten. Elsőszülött fia, Ödön 21 éves korá­ban egy későn felismert vakbélgyulladás következtében meghalt... 1915-ben Körmenden hitbizományi ma­jorátust örökölt hercegi címmel. Á kör­mendi várkastély szárnyépületében újabb kórházat nyitott. Trianon után végleg Kör­mendre költözött és a szemoperációkra specializálta magát. Életének utolsó évtize­dében itt érett be igaz keresztény élete az örökkévalóság számára. 1931. január 22-én a bécsi Lőwe Sza­natóriumban hunyt el. Akik ismerték, már életében szentnek tartották. Halála után mind többen imádkoztak hozzá, ügyes-bajos dolgaikban közbenjárását kérték a jó Istennél. Ezért az Egyház is felfigyelt tiszteletének terjedésére. Bol­doggáavatási perét 1944. augusztus 1-jén Innitzer bécsi hercegérsek indította el, mint az elhalálozás szerint illetékes fő­pásztor. A kanonizációs per postulátora, P. Csávossy Elemér jezsuita professzor kezdte el az Isten Szolgájára vonatkozó adatok és dokumentumok gyűjtését. 1945. szeptember 9-től kapcsolódott bele az egyházi eljárásba a szombathelyi egy­házmegye, melynek bírósága 1951. no­vember 2-ig fejezte be a tanúkihallgatá­sokat. A boldoggáavatási eljárás egy időre megszakadt az ötvenes években kialakult sajátos körülmények miatt. Batthány Lász­ló halálának 50. évfordulója 1971-ben újra ráirányította a figyelmet. Dr. Stefan Lász­ló, az eisenstadti (kismartoni) egyházme­gye püspöke szorgalmazta a boldoggáava­tási per folytatását. Egyházmegyéjében, Güssingben (Németújváron) van Isten Szolgájának sírja. Eisenstadtban 1986. no­vember 13-án felállította a Batthyány bol­doggáavatási ügyével foglalkozó Egyház­­megyei Tribunált. Egyházmegyénk új püspöke, dr. Kon­koly István első intézkedéseként 1987. jú­lius 20-án létrejött Egyházmegyei Bíróság nagy lendülettel látott hozzá a még élő ta­núk felkutatásához és kihallgatásukhoz. Miközben Isten Szolgája tisztelete egyre teijedt, a közbenjárásáért és boldoggáava­­tásáért végzett imák és szentkilencedek eredményeként a hívek számos imameg­hallgatást jelentettek. Ezeket a Tribunál Rómába továbbította. A Szenttéavatási Kongregáció a bol­­doggáavatást előkészítő egyházmegyei bíróságok munkája nyomán összeállítot­ta már Batthyány László életszentségére vonatkozó összefoglaló dokumentumot, melyet neves egyházjogászok és teológu­sok áttanulmányoznak, véleményüket és szavazatukat (votum) írásba adják. Bí­zunk a Szentlélek kegyelmében, hogy pozitív votumuk alapján a Bíborosi Bi­zottság javaslatára a Szentatya kihirdeti az Isten Szolgája hősies erényeiről szóló DEKRÉTUMOT. Ezek után már csak egy csoda hivatalos kivizsgálása szokott megtörténni, amely a sok imameghallga­tás között bizonyítja a mennyei jóváha­gyást a hivatalos és ünnepélyes kanoni­­zációhoz. Tibola Imre LÉLEK ÉS ÉLET 10 1991. MÁJUS

Next

/
Thumbnails
Contents