Lélek és Élet, 1991 (1-3. szám)
1991-05-01
Akinek élete Krisztus volt Isten Szolgája, dr. Batthyány-Strattmann László _____________________EGYHÁZMEGYÉNK ÉLETÉBŐL_____________ A Szentatya augusztus 19-i szombathelyi látogatásával sokan kapcsolatba hozzák az egykori hercegorvos, dr. Batthyány-Strattmann László személyét. Köztudott, hogy a szentség hírében hatvan évvel ezelőtt Bécsben elhunyt „szegények orvosa” egyházmegyénk kisvárosában, Körmenden jutott el az életszentség legmagasabb fokára. II. János Pál pápa 1988. június 24-én az ausztriai Darázsfalván - nagy örömünkre - magyar nyelven kijelentette: „Korunkban a hit nagy tanúja volt Batthyány-Strattmann László, akinek boldoggáavatási ügye már Rómában van...” Tiszteletének előmozdítására már sok mindent tettünk úgy egyházmegyénkben, mint az országban és külföldön egyaránt. Nem alaptalan tehát a reményünk, hogy a Szentatya hozzánk látogatása előrelépést hoz majd Isten Szolgája kanonizációjának ügyében. A pápalátogatásra készülve" idézzük fel a körmendi hercegorvos életútját, melyet jelmondatának megfelelően igaz keresztényként járt végig: „Fidelitate et Caritate” (Hűségben és szeretetben). A Batthyány család Eőrs vezértől származtatja eredetét. Ennek az ősi magyar családnak sarjaként látta meg Batthyány László a napvilágot 1870. október 28-án Dunakilitin. Az újszülött életútjára a fények mellett már korán vetődtek árnyak is. ALig hatéves volt, amikor át kellett élnie a nagy dunai árvíz katasztrófáját. Ablakon keresztül, egy zsúfolt csónakban menekítették ki a szülői házból a Batthyány család nyolc gyermekét. 12 éves korában elveszítette édesanyját, akinek példás hősiességgel elviselt szenvedései mély nyomot hagytak a gyermek László lelkében. E szenvedések okozója édesapja volt, aki elhagyta családját és egyházát, hogy elvegye a nagyanya társalkodónőjét. Talán éppen e szívszaggatóan fájdalmas tapasztalatok indították későbbi orvosi hivatásának gyökereit. Tanulmányait Kalksburgban kezdte a jezsuitáknál, Kalocsán folytatta, az érettségi bizonyítványt Ungváron szerezte meg. Nem volt kitűnő tanuló, de minden érdekelte gyermekkorában, amivel társainak segítségére lehetett. Humorával felvidította a csüggedőket, házi gyógyszereivel, tanácsaival ellátta beteg diáktársait. Sokat és sokfélét tanult. Először a bécsi gazdasági akadémiára iratkozott be. Fél év után elment huszárönkéntesnek. Egy év múlva pedig már a bécsi egyetem bölcsész fakultásán tanult kémiát és csillagászatot. Orvos szeretett volna lenni, de édesapja csak halálos ágyán egyezett bele, miután megtapasztalta fia gyengéd, odaadó és hozzáértő betegápolását. 1900-ban megszerezte orvosi diplomáját, de már orvostanhallgató korában az édesapjától örökölt köpcsényi kastélyban harmincágyas kórházat rendezett be. Később a faluban korszerűen felszerelt magánkórházat épített, ahol nagyon sok beteget ápolt. A belgyógyászati problémákat, sebészeti beavatkozásokat sikerrel, játszi könnyedséggel oldotta meg. Híre messze vidékre, országhatáron túlra is eljutott. Nemcsaík azért, mert ingyen gyógyította betegeit és kiváló orvosi eredményeket ért el, de legfőképpen azért, mert szívjósága, keresztényi emberszerctete olyan miliőt te-Simon Gyula elcfántcsontmetszete (1991). remtett körülötte, amely az isteni szeretet melegéről tanúskodott. 1898-ban feleségül vette Coreth Mária Terézia grófnőt. Eszményien szép, keresztény családi életet terveztek és éltek. 13 gyermekük nevelkedett abban a meleg családi otthonban, ahol a legfőbb törvény és a családtagok boldogsága a krisztusi szeretet parancsa volt. A mindennapi szentmise, szentáldozás, az esti közös családi rózsafüzér ima, a szülők zsolozsmája volt számukra a kegyelmi forrás. Ebből merítették az erőt az Isten és a felebarát iránti szeretet gyakorlásához, á megpróbáltatások elviseléséhez. Mert - miként Ábrahámot - Batthyány Lászlót is próbára tette az Isten. Elsőszülött fia, Ödön 21 éves korában egy későn felismert vakbélgyulladás következtében meghalt... 1915-ben Körmenden hitbizományi majorátust örökölt hercegi címmel. Á körmendi várkastély szárnyépületében újabb kórházat nyitott. Trianon után végleg Körmendre költözött és a szemoperációkra specializálta magát. Életének utolsó évtizedében itt érett be igaz keresztény élete az örökkévalóság számára. 1931. január 22-én a bécsi Lőwe Szanatóriumban hunyt el. Akik ismerték, már életében szentnek tartották. Halála után mind többen imádkoztak hozzá, ügyes-bajos dolgaikban közbenjárását kérték a jó Istennél. Ezért az Egyház is felfigyelt tiszteletének terjedésére. Boldoggáavatási perét 1944. augusztus 1-jén Innitzer bécsi hercegérsek indította el, mint az elhalálozás szerint illetékes főpásztor. A kanonizációs per postulátora, P. Csávossy Elemér jezsuita professzor kezdte el az Isten Szolgájára vonatkozó adatok és dokumentumok gyűjtését. 1945. szeptember 9-től kapcsolódott bele az egyházi eljárásba a szombathelyi egyházmegye, melynek bírósága 1951. november 2-ig fejezte be a tanúkihallgatásokat. A boldoggáavatási eljárás egy időre megszakadt az ötvenes években kialakult sajátos körülmények miatt. Batthány László halálának 50. évfordulója 1971-ben újra ráirányította a figyelmet. Dr. Stefan László, az eisenstadti (kismartoni) egyházmegye püspöke szorgalmazta a boldoggáavatási per folytatását. Egyházmegyéjében, Güssingben (Németújváron) van Isten Szolgájának sírja. Eisenstadtban 1986. november 13-án felállította a Batthyány boldoggáavatási ügyével foglalkozó Egyházmegyei Tribunált. Egyházmegyénk új püspöke, dr. Konkoly István első intézkedéseként 1987. július 20-án létrejött Egyházmegyei Bíróság nagy lendülettel látott hozzá a még élő tanúk felkutatásához és kihallgatásukhoz. Miközben Isten Szolgája tisztelete egyre teijedt, a közbenjárásáért és boldoggáavatásáért végzett imák és szentkilencedek eredményeként a hívek számos imameghallgatást jelentettek. Ezeket a Tribunál Rómába továbbította. A Szenttéavatási Kongregáció a boldoggáavatást előkészítő egyházmegyei bíróságok munkája nyomán összeállította már Batthyány László életszentségére vonatkozó összefoglaló dokumentumot, melyet neves egyházjogászok és teológusok áttanulmányoznak, véleményüket és szavazatukat (votum) írásba adják. Bízunk a Szentlélek kegyelmében, hogy pozitív votumuk alapján a Bíborosi Bizottság javaslatára a Szentatya kihirdeti az Isten Szolgája hősies erényeiről szóló DEKRÉTUMOT. Ezek után már csak egy csoda hivatalos kivizsgálása szokott megtörténni, amely a sok imameghallgatás között bizonyítja a mennyei jóváhagyást a hivatalos és ünnepélyes kanonizációhoz. Tibola Imre LÉLEK ÉS ÉLET 10 1991. MÁJUS
