Szalay János: A szombathelyi Szent Domonkos-rendiek lelkipásztori működése 1638-1938 (Szombathely, 1938)

Első rész, AZ ATYÁK MŰKÖDÉSE

hoz írt levelében arról is panaszkodik, mily kevesen vannak a plébánia-templomban a szentbeszédeken.36 A ferenciek temploma a vasár- és ünnepnapi reggel 7 órai prédikáció alatt teljesen üres lenne, ha falusiak nem jönnének, de ezek is csak kevesen vannak.37 A domonkos atyák templomának látogatottsága korántsem kielégítő. Szombathely városa a XVIII. század közepén több mint felerészben magyar, de ezeknek még tizedrésze sem jár az atyák templomába.38 Mentségül szolgálhat azonban a régi szombathelyieknek, hogy a domonkos atyák temploma eléggé távol esett tőlük és a régi Szentmárton utcája — esőzés idején és a Gyöngyös-patak áradásai miatt — nehezen volt járható.39 A német ajkú hívek valamivel szorgalmasabban jelentek meg az atyák templomában, mert a XVIII. század első felében sem a plébánia, sem a ferenciek temploma német istentiszteletet nem tartott.40 A rendház templomának látogatottságát bizonyos fokban emelte a cipészek és az aranyművesek céhe, melyeknek a domonkos atyák temploma már a letelepedés óta hivatalos temploma volt, ahol miséjüket Is mondatták.41 42 A cipészek 1757. január 10-én a rendházzal egy újabb és örök időre szóló egyességet kötöttek, melynek értelmében a mesterek évenként öt határozott misét, a legények meg 4 misét szolgáltatnak s amiért 2 írt és 33 krajcárt fizetnek. Ezek a misék, amint a megállapodás kiköti, a Szent Márton oltárnál mondandók el, vagy pedig „az úgynevezett rózsafűzér-misék“ legyenek.49

36 Győri p. levélt., Relig. Dominicani, No. 36. 4.°

37 U. o. 5°.

38 Szhelyi r. levélt., No. 180. 4°.

30 U. o. 2°.

40 Prot. Consist., 1753—1759, 488. old.

41 Szhelyi r. levélt., No. 7.

42 U. o., Ne. 207.

30