Szalay János: A szombathelyi Szent Domonkos-rendiek lelkipásztori működése 1638-1938 (Szombathely, 1938)

Első rész, AZ ATYÁK MŰKÖDÉSE

A templom ezen alakja és nagysága maradt meg 1930-ig, amikor Wälder Gyula egyetemi tanár, építész-mérnök tervei alapján, egy nagyon ügyes megoldással, a templomot a bejáratánál 10 méterrel meghosszabbították. A rendháznak így megnagyobbított templomát gróf Mikes János püspök Í930 november hó 16-án konszekrálta.13

Most, amikor a rendház 300 éves jubileumát ünnepeljük és szóba került a rendház templomának 1674-ben történt újjáépítése, nem hagyhatjuk megemlítés nélkül gróf Batthyány Erzsébetet, akinek nevéhez fűződik ezen átépítés és aki nagy anyagi áldozat árán nemcsak Szentmárton községnek, hanem Szombathely városának, sőt az egész környéknek lélekgondozási helyet juttatott.

Gróf Batthyány Erzsébet, gróf Erdődy III. Györgynek a felesége, született 1619-ben Batthyány Ferenc és Lobkovitz-Poppel Éva szülőktől. Nem mindennapi lélek. Benne lakozott atyjának hatalmas akaratereje, aki résztvett 1594-hen Esztergom ostromában, 1595-ben a Fejérvár melletti győzelemben, 1600-ban pedig Kanizsa felmentésében. Soproni főispán, majd dunántúli plenipotentiarius, teljhatalmú megbízott lesz. Amikor az 1622-es soproni országgyűlés vele szemben Thurzó Szaniszlót választotta meg nádornak, letette generálisi tisztjét és főlovászmesteri címéről is lemondott. Erzsébet grófnő anyjától, Lobkovitz-Poppel Évától is örökölt valamit: na,gy magyarságot és igazi édesanyai nevelő szeretetet. Édesanyja, a Zrínyi fiúk nevelőanyja, izig-vérig magyar nagyasszony.14 * Leánya is szerette a magyar fajt, a soproni rendház alapító levelében elsőnek köti ki: ,,hogy a magyar népet kedveljék minden más felett és hogy a soproni és

13 Krónika, 298—299. old.

14 Ezeket az adatokat Kazáry Károly, aki az Erdődy grófok

levéltárát rendezte, volt szíves velem közölni.

24