Szalay János: A szombathelyi Szent Domonkos-rendiek lelkipásztori működése 1638-1938 (Szombathely, 1938)

Első rész, AZ ATYÁK MŰKÖDÉSE

A rózsafűzér imát Szombathelyen P. Ferrari Zsigmond honosította meg és ő tanította meg a népét annak imádkozására. Hatalmas szentdomonkosi lélek lakozott benne. Jóllehet olasz származású, a magyar nyelvet sem bírta, annyit azonban elsajátított belőle, hogy magyarul tudta a rózsafűzért imádkozni. A krónika megörökíti róla azt is, hogy egyszer Rózsafűzér Királynéja ünnepén, amikor nem volt szónok, a Szűz Anyához intézett rövid ima után olaszul tartott szentbeszédet, melyet a krónika szerint a magyarok is, a németek is megértettek.79 A nép meg is szerette a rózsafűzért és imádkozására vasárnap reggel majdnem az egész hívősereg összejött.80 A rózsafűzérkedvelők közül be tudjuk mutatni Bossányi Zsófiát, báró Sigray Károly özvegyét, aki sajátkezűleg írt végrendeletében külön rózsafűzér imákat kér. A végrendelet így intézkedik: „Azon nevezett szombathelyi Dominikánusoknak száz forintot, hogy érettem imádkozzanak tizenkétszáz olvasót. . . megint száz tallérokat, mongyanak érettem tizennyolcszáz olvasót titkokkal és ismét száz forintokért kívánok tőlük tizenkétszáz olvasót.“81 82

Akik a rózsafűzért szeretik, egy egyesületbe, társulatba tömörülnek: a Rózsafüzér Társulatba. Hogy Szombathelyen a Rózsafűzér Társulat már az atyák letelepedésétől kezdve meg volt, biztosra vehetjük, mert a rend Generálisa, amikor 1636. szeptember hó 6-án megbízta P. Ferrari Zsigmondot a rendnek Magyaroszágon való letelepítésével, egyben fölhatalmazta, hogy Magyarország városaiban maga vagy mások által a rózsafűzér-imát terjessze és társulatot alapíthasson.2 Biztos adataink

79 Hist., seu acta Graec., 66—67. old.

80 Győri p. levélt., Relig., Dominicani, No. 36., az írás pontosan ezt mondja: „totus ferme populus.”

81 Szhelyi r. levélt., No. 45.

82 Ferrari, De rebus Hung. Prov. O. P., 605. old.

101