A szombathelyi egyházmegye zsinati könyve (Szombathely, 2000)

VII. A pap élete és lelkisége

VII. A PAP ÉLETE ÉS LELKISÉGE Teológiai megalapozás 188. „A krisztushívők közül egyesek eltörölhetetlen jegyet kap­nak, és ezzel szolgálatra rendelt személyekké válnak, hogy Krisztusnak, a Főnek személyében teljesítsék a tanítói, a megszentelői és a kormány­zói feladatot, s így jó pásztor módjára gondoskodjanak Isten népé­ről.”115 189. Az áldozópapok a püspök gondos munkatársai, püspökük­kel egy presbitériumot alkotnak.116 190. „Az Úr Krisztus az Isten népének lelkipásztori gondozásá­ra és szüntelen gyarapítására egyházában különféle tisztségeket alapított, amelyek az egész test javát szolgálják.”117 A lelkipásztor számára szük­séges, hogy ismerje az Isten akaratát, és kapcsolatban legyen Krisztus­sal, mint Fővel. Világos legyen előtte küldetésének tartalma és célja. 191. A Krisztussal való bensőséges személyes kapcsolat fontos­sága mellett a Boldogságos Szúz lelkülete is példa a pap számára. O egész életében lelki egységre törekedett szent Fiával, és így részesült a Feltámadt Krisztus dicsőségében.118 Jézus édesanyjának a hite, aláza­tos élete és lelkülete eszménykép minden papnak.119 192. Az egyházi szolgálat sajátos lelkiséget kíván meg a pap­tól. Ennek a lelkiségnek fontos követelménye: engedelmeskedni az elöl­járóknak, akik különös kegyelmet kaptak az Úrtól, és akik fokozottabb mértékben felelősek a rájuk bízottakért. Szeretettel kell együttműködnie 115 C1C. 1008. kán. 116 LG 28. 117 LG 18. 118 vő. LG 56-59. 119 PO 18.

Next

/
Thumbnails
Contents