A szombathelyi egyházmegye zsinati könyve (Szombathely, 2000)
VI. A szentségek és szentelmények
50 A szentségek és szentelmények Helyzetkép 133. A keresztény hit és a vallásosság hiányosságai miatt a szentségekkel kapcsolatosan nagy tájékozatlanság uralkodik, főleg a közép- és a fiatal korosztály körében. Ebből következik, hogy sok esetben a hívek a szentség ünneplésétől mást várnak, mint amit az egyház tud és szándékozik nyújtani. Rendelkezések 41. § Minden hívő kereszténynek tudnia kell, hogy a liturgia Krisztus húsvéti misztériumának az emlékezete. Ez a liturgikus emlékezés azonban egyúttal meg is jeleníti Krisztust a közösségben, hogy a jelenlévők lélekben csatlakozhassanak hozzá, és Őáltala, Ővele és Őbenne dicsőítsék a mennyei Atyát. Tőle pedig elnyerjék a megváltás kegyelmeit. Ezért tanítja az egyház: a liturgia számunkra a csúcs és a forrás.73 Más szóval a liturgia - a szentmise és a szentségek ünneplése - az egyház legfontosabb tevékenysége, amelybe Isten egész népének tudatosan, tevékenyen és gyümölcsözően be kell kapcsolódnia.74 A Krisztussal való kegyelemteljes találkozásra az Isten igéje készít fel. Ezért a liturgia vezetőjének - minden alkalommal - legyen gondja az igeliturgia gondos előkészítésére és végzésére. A KERESZTSÉG SZENTSÉGE Teológiai bevezető' 134. Az Egyházi Törvénykönyv a keresztséget így határozza meg: „A keresztség a szentségek ajtaja, amely tényleges alakjában vagy legalább vágy formájában szükséges az üdvösségre. Általa az emberek megszabadulnak a bűnöktől, Isten gyermekeivé születnek újjá és eltörölhetetlen jeggyel Krisztushoz hasonlóvá válva az egyház tagjai lesznek.”75 73 SC 7; 10. 74 SC 11. 75 CIC 849.
