A szombathelyi egyházmegye zsinati könyve (Szombathely, 2000)

Dokumentumok

Dokumentumok

239- Hogyan teljesítheti az egyház az ő feladatát a mai világban, ha hiányoznak az eszközei: pl. nincs elegendő iskolája, nem rendelkezik karitatív intézményekkel stb.- Hogyan tudjuk az egyházat ismét hitelessé tenni, ha széthúzás, szekták, sorozatos kilépések, és hitbeli megfogyatkozás fenyegeti?- Mit tehetünk az ifjúságért, hogy újra lelkesen kövesse Krisztust: örömmel, és bátran vegyen részt az egyház életében, és ezáltal a papi és szerzetesi hivatások száma is növekedjék.- Hogyan tudunk a családoknak segíteni, hogy a házaspárok jó és balsorsban egyaránt hűségesek legyenek egymáshoz, gyermekeiket pedig jó keresztényekké és becsületes állampolgárokká neveljék?

Láthatjuk, hogy mennyi gond és kérdés vár megoldásra. Az egyházmegyei zsinat feladata, hogy választ adjon ezekre a kérdésekre. Az emmauszi tanítványok megkapták a választ kételyeikre. Hozzájuk hasonlóan nekünk is reménykednünk kell. Vajon a mi reményeink is valóra válnak? Megtaláljuk-e a megfelelő eszközöket gondjaink megoldására? Emberi szemmel nézve úgy látszik, hogy nehéz, sőt talán kilátástalan helyzetben vagyunk. Mit tudunk mondani az embereknek? Mit tudunk nekik ajánlani? A szentségek vételét? Az imákat? Csupán vigasztaló vagy épületes szavakat? Hatékonyak-e manapság ezek a lelki eszközök? Ha figyelemmel kísérjük, miként válaszolnak mindezekre az emberek, akkor kétségesnek tűnik hatékonyságuk.

Mindezek ellenére van Valaki, aki mindig velünk van, de akinek nem szenteltünk elegendő figyelmet, mert nagyon el voltunk foglalva saját gondjainkkal és azok megoldásaival. Mi ui. csak magunkkal foglalkozunk és emberi látószögből ítéltük meg a helyzetet. Ez a Valaki nem más, mint a Szentlélek, aki Gábor főangyal szavaival mondja nekünk: „Istennél semmi sem lehetetlen” (Lk 1, 37). Ő a Vigasztaló, akit az Úr Jézus a következő szavakkal ígért meg a benne hívőknek: „Jobb nektek, ha én elmegyek, mert ha nem megyek el, akkor nem jön el hozzátok a Vigasztaló... amikor azonban eljön az Igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra” (Jn 14, 25).

A Vigasztaló, akit az Úr Jézus az apostolainak megígért Pünkösd napján, tüzes nyelvek alakjában jött el. Ez a Lélek él, és hatékonyan tevékenykedik az egyházban és a világban. Átjárja a mi emberi természetünket, új karizmákkal ajándékoz meg, értelmünket és akaratunkat pedig kegyelmével gazdagítja. A Szentlélek segít áthatolni a mi emberi korlátáinkon, és részesít bennünket az ő dinamikus teljes életében.