A szombathelyi egyházmegye zsinati könyve (Szombathely, 2000)
XVII. Jelenlétünk a társadalomban
Jelenlétünk a társadalomban 163 tény lelkiismeretnek kell vezetnie őket minden evilági dologban, minthogy semmiféle emberi tevékenységet nem lehet kivonni - még az evilágit sem - az Isten fennhatósága alól.”258 Maradjanak közösségben egyházi vezetőikkel, „Krisztusban testvéreikkel, főképpen pedig lelkipásztoraikkal”.259 458. így munkálkodva elkerülhető az a helytelen felfogás, amely szerint a társadalmat a vallás teljes mellőzésével kell felépíteni.260 Helyzetfelm érés Az elmúlt 50 év következményei 459. A mai magyar társadalom tekintélyes része elvilágiasodott, s ha nem is ellenséges, de közömbös a vallással szemben. 460. Állásvesztéstől, üldöztetéstől félve sokan csak titokban gyakorolták vallásukat, gyerekeiket is így tanították. Ez előbb-utóbb képmutatáshoz vagy elfásultsághoz vezethetett. 461. A papság működési területét korlátozták, az állam nyomására a kléruson belül teret hódított a politika. Ez megosztotta a papságot, érvényesült a kontraszelekció, hatástalanodott a lelkipásztori munka. 462. Megszüntették a család és az állam között közvetítő közeget, a különféle egyesületeket, társadalmi szervezeteket, klubokat. Ezek hiányában atomizált társadalom jött létre, az értékek és a hagyományok közvetítése torz és töredékes lett. Meggyengült a társadalmi szolidaritás, megszűntek a biztos emberi fogódzópontok. 463. Nagymértékű bizalmatlanság és gyanakvás alakult ki helyi és országos szinten is. A részvétlenség, a társadalmi közöny, az önzés, a passzivitás, az intézményellenesség, a feljebbvalók semmibevétele járta át a közéletet, az államot és az egyházat. 258 LG 36. 259 AA 3. 260 vő. LG 36.
