A szombathelyi egyházmegye zsinati könyve (Szombathely, 2000)
XVII. Jelenlétünk a társadalomban
XVII. JELENLÉTÜNK A TÁRSADALOMBAN Teológiai megalapozás 449. Jézus ezekkel a szavakkal küldte tanítványait a világba: „Menjetek, és tegyetek tanítványommá minden népet, kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében, és tanítsátok őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek. íme, én veletek vagyok minden nap a világ végéig.”247 450. Jézus egyháza teljesíti alapítója akaratát: „A népek világossága Krisztus. A Szentiélekben összegyűlt zsinat óhaja tehát, hogy minden teremtménynek hirdetve az evangéliumot, minden embert megajándékozzon Krisztus világosságával.”248 451. Az egyház a bűntől sebzett világhoz kapott küldetést: „Arra a világra tekint, amelyet a keresztények hite szerint szeretetből alkotott és tart fenn a Teremtő. Világunk a bűn szolgaságába süllyedt ugyan, de onnan a Gonosz hatalmát megtörve, kiszabadította a keresztre feszített és feltámadt Krisztus, hogy Isten terve szerint átalakuljon és elérje teljességét.”249 452. A II. Vatikáni Zsinat így határozza meg az egyház és a politikai közösség viszonyát: „Nagyon fontos, hogy helyes szemlélet alakuljon ki - különösen a pluralista társadalomban - a politikai közösség és az egyház viszonyáról... Feladatánál és illetékességénél fogva az egyház semmiképpen nem elegyedik a politikai közösséggel, és nincs kötve semmilyen politikai rendszerhez; jelzi és oltalmazza az emberi személy transzcendenciáját. A politikai közösség és az egyház független egymástól a maga területén: ott autonómiájuk van. Mind a kettő ugyanazoknak az embereknek a személyes és társadalmi hivatását szolgálja, bár más-más címen.”250 247 Mt 28, 18-20 248 KEK 748. 249 GS 2. 250 GS 76.
