Toronyi Németh István: Szombathely ünnepe 1947. szeptember 7-8. (Szombathely, 1947)

egyes mozzanatait. Felhőtlen volt az égbolt, és nyári melegben ragyogott a szeptemberi nap.

Evangelium után Kovács Sándor megyéspüspök lépett a szószékre és elmondta az újjáépített templomban az első szentbeszédet.

Bevezetésül felolvasta Ezdrás könyvéből (I. 3. 10. II. 9, 16.) a fogságból visszatért zsidók templomavatását.

„Miközben a kőművesek megvetették az Úr templomának alapját, előállottak a papok és leviták, hogy dicsőítsék az Istent, mert jó és irgalmassága örökké tart. Az egész nép lelkendezett és nagy ujjongással dicsőítette az Urat. De az öregek közül igen sokan: papok, leviták és családfők, akik látták a régi templomot, hangosan zokogtak.

Atyáink megkeményítették nyakukat és nem hallgattak parancsaidra, nem emlékeztek a csodákra, amelyeket érettük műveltél. Ezért megengedted, hogy elleneik hatalmába kerüljenek. Te igaz vagy mindabban, ami reánk jött; Te hű voltál, mi pedig hűtlenül cselekedtünk. Mindezek miatt megkötjük a szövetséget, írásba foglaljuk és megpecsételjük."

Ebbe a hangulatba kapcsolódva, a főpásztor felszólította a hallgatóságot: „Áldjuk mi is az isteni gondviselést, amikor az újjáépült székesegyházban először hangzik fel a Gloria és az Isten igéje."

Azután felidézte 1945. március 4-ét, a szombathelyi egyházmegyének gyászkeretes emléknapját, amely kegyetlenebb volt, mint az 1605. évi török-pusztítás és fájdalmasabb, mint az 1710. évi feketehalál, vagy az 1715. évi tűzvész, mert percek alatt a székesegyházzal együtt a város nagy területe félezer emberrel együtt romok alá került.

„Mikor erre a szomorú dátumra gondolunk — folytatta a szónok —, tesszük ezt hittel és természetfeletti gondolkozással. Mi a kettős világháborúban nemcsak emberileg megállapítható tényeket és okokat keresünk. Mi X. Pius pápa szavaival megállapítjuk, hogy az emberiség mindig azért került szerencsétlen helyzetbe, mert letért az Isten útjáról és törvényeit nem tartotta meg. Most is azért szakadt meg az emberek közt a lelki egység és száguldanak végig a világon az Apocalypsis halál-lovasai.

De nem maradhatunk meg a puszta megállapításnál, Szent János Titkos Jelenése nem zárható be egyes történelmi évszámok kereteibe, hanem figyelmezteti minden idők keresztényét, hogy az istentelenek bűnei miatt az ártatlan embernek is szenvednie kell. De ugyanott hangzik az Úr vigasztalása is:

17