Szily János: Instructio venerabilis cleri dioecesis Sabariensis (Szombathely, 1884)

ki, hogy áttérési szándéka mellett továbbra is meg­marad. Az áttérni akaró, mind első, mind másodíz­ben tett nyilatkozata felöl azon lelkésztől, ki előtt áttérési szándékát kijelentette, mindkét ízben külön­­külön bélyegmentes bizonyitványt kér. Ha a lelkész a kívánt bizonyitványt bármelyik esetben, akármely okból ki nem adná : mindkét ízben tett nyilatko­zatról külön-külön a jelenvolt tanuk adnak bélyeg­mentes bizonyitványt. Az igy nyert bizonyítványokat az áttérni akaró azon vallásfelekezet lelkészének, melybe át akar térni bemutatván, ezáltal az illető egyház teljesen fel van jogosítva őt kebelébe fel­venni Azon lelkész, kinél az áttért bizonyítványait előmutatá, tehát a kinél az átmenet befejeztetett, köteles erről értesíteni azon egyház-község lelkészét, melyhez az áttért előbb tartozott. — Az áttörtnek áttérése utáni minden cselekvényei azon egyház tanai szerint itélendők meg melybe áttért, s az általa elhagyott egyház elvei reá nézve semmiben sem kötelezők. 19. §. Egyik vallásfelekezetnek tagjai sem kötelezhetők arra, hogy más vallásfelekezetbe­liek egyházi szertartásait és ünnepeit megtartsák, vagy hogy ezen napokon bárminemű munkától is tartózkodjanak. Vasárnapokon azonban minden nyil­vános és nem elkerülhetetlenül szükséges munka felfüggesztendő. Úgyszintén bármely vallásfeleke­zetnek ünnepén a templom közelében s egyházi menetek alkalmával azon téreken és utczákon, me­lyeken az ily menet keresztül vonul, mindaz mellő­zendő, ami az egyházi szertartást zavarhatná. 23. §. Különböző vallásfelekezetüek által lakott köz­ségben és városban, mely házi pénztárából egyházi czélokra vagy valamely felekezeti iskola javára se­gélyt szolgáltat ki, e segélyben igazságos arány

Next

/
Thumbnails
Contents