Széchényi Miklós: A Szent György vértanúról nevezett Jaáki Apátság története (Budapest, 1901)
I VI. még a tatárjárás előtti időkben épített, főrészeiben bazilikális elrendezésű francziaromán stylü templom a régmúlt időkben sok átalakuláson ment keresztül. Már az eredeti XIII. századbeli részek építésében mutatkoznak oly szembetűnő szerkezeti eltérések, melyek alapján bizton lehet arra következtetni, hogy nem egy előre megállapított terv szerint, hanem attól eltérőleg építtetett fel a templom. Az első alapterv szerint lett megépítve a három szentély és a hozzájuk csatlakozó főfalak, valamint a tornyok alsó része. A hajók eredetileg öt szakaszra terveztettek, a mely feltevést az északi mellékhajó külső falán látható falpillér-elrendezés, és a déli hajó külső falában levő ablaknyilások helyzete igazol. A hajóknak öt szakaszra való osztása esetén a magas falakat tartó pillérek, ily elrendezés mellett, mostani terjedelmükben nem lettek volna sem aesthetikai, sem térkihasználás szempontjából alkalmasak és czélszerüek. Mindezeket tekintetbe véve, az eredeti tervtől, a mely monolitoszlopokkal tervezte a főhajót és a mely oszlopokat nem tudni mi okból elhagytak, lényeges eltérés vált szükségessé, mely a hajóknak pillérnyalábok által négy szakaszra való osztásában, azaz a külsővel nem egyöntetű elrendezésében nyilvánult. Itt kell megemliteni azon figyelemre méltó körülményt, hogy valószínűnek látszik, miszerint a templom mellett látható hatalmas gránit törzseket, a melyek a régi római Sabaria egyik templomának oszlopai voltak, akarták felhasználni a templomban az öt szakaszra való osztás esetén. Az a körülmény, hogy e gránit törzsek a feltöltött talajon vannak, ezen feltevést meg nem czáfolja, miután azok a későbbi restaurálások és vele a talaj színének emelése után is mostani helyükre kerülhettek. Lehet, hogy e gránit törzsek fel is állíttattak a templomban és az északi mellékhajó felett, a főhajó felé nyitott triforiumokkal, még a XIII. században el volt látva a templom, miután az északi torony falában még most is látható széles ajtónyilás használt állapota a mellett szól, hogy ezen ajtónyiláson keresztül közlekedtek a triforiummal. Ezen nem egyöntetű építés a templom többi részein is többé-kevésbbé kifejezést nyer; igy például, hogy a főhajó keresztboltozattal való kiképzésre volt tervezve, kitűnik azon tényből, hogy a szabadon álló pillérnyaláboknak a főhajó felé eső dobjai a magas
