Széchényi Miklós: A Szent György vértanúról nevezett Jaáki Apátság története (Budapest, 1901)
56 A SZENT GYÖRGY VÉRTANÚRÓL NEVEZETT JAÁKI APÁTSÁG TÖRTÉNETE iktattatott.1 Az üresedés ideje alatt, vagyis 1803 ápril 25-től 1805 junius 1-ig, az apátsági jövedelmekből befolyt összesen 4048 frt 29 krajczár. Ebből a magyarkeresztesi malom és más épületek javítására, valamint néhány szükséges bútor beszerzésére fordittatott 2810 forint 42 krajczár, gazdasági felszerelésre 400 forint, a templomban szükséges padokra 500 és a plébánia-épület javítására 337 frt 47 krajczár jutott.2 Haymann, apátsága birtokait 1805 szeptember 29-étől terjedő tiz évre bérbe adta Herényi Gotthárd Istvánnak évi 2700 rajnai forintért, s a jaáki plébánosnak fizetendő 6 akó bor, 10 mérő búza és 10 mérő rozsért. A szerződés pontjainak be nem tartása miatt azonban hosszas és elkeseredett per támadt köztük.3 Már régtől fogva volt az apátságnak az úgynevezett strérni hegyen egy 32 kapás szőlője, a mely, mivel talaja is szerfelett silány volt és jégverés is gyakran járta, nagyon keveset termett s a mit termett is, rossz minőségű volt. Ezt a szőlőt már Batthyáni Ignácz is szerette volna eladni s árából vagya jaáki határban irtásföldeket beváltani, vagy helyébe egy másik szőlőt venni a magyarkeresztesi hegyen. Tett is ez iránt lépéseket, de a dolog akkor abban maradt.4 Mig végre Haymann a szombathelyi püspöki hatóság jóváhagyásával 1818-ban a szőlőt csakugyan eladta. Haymannak is több rendbeli ügyes-bajos dolga akadt, hol a jaáki közbirtokossággal, hol ismét a magyarkeresztesi jobbágyokkal. Az utóbbiak 1819-ben panaszt emeltek ellene, hogy emberei két szekér fát vittek el az ő erdejükből. Midőn pedig Jaákon az apátsági templom dombja alatt, jobbágyai kérésére, egy az apátság által eddig békében birt puszta telekre kovácsműhelyt építtetett, a jaáki közbirtokosok 1822 deczember 5-én a már a tetőig elkészült épületet lebontották, azon okból, mivel a telekre nekik szükségük van, miután a vízfolyás rendes utjokat elmosván, kénytelenek erre járni.5 Haymann János apát lábbaja miatt idejét jaákon többnyire a szobában üldögélve töltötte, mig 1828 január 31-én, 59 éves korában, az Isten őt kiszólitotta az élők sorából.6 Őt követte az apátságban 1828 február havában Steiner Ferencz, a ki sok éven át volt püspöki titkár Szombathelyen és 1827-ben ugyanitt kanonokká is kineveztetett. Az ő rövid, nem is egészen öt évre terjedő apátsága idejéből csak két irat maradt fenn az apátsági irományok közt; egy a malom, s egy másik a korcsma bérbeadására vonatkozó szerződés. Meghalt Szombathelyen 1832 november 18-án.7 A gróf Erdődy-család ekkor az apátságot Vécsey Sándor grófnak, Ágost, a magyar testőrség kapitánya fiának adományozta, a ki 1812-ben születvén, akkor még csak 20 éves és váczegyházmegyei növendékpap volt. 1834-ben áldozárrá szenteltetett s ez időtől Hat-1 Szombathelyi püspöki levéltár. Szentszéki ülés jegyzőkönyve, 1806 febr. 14-ről. — 2 U. ott. 1806 február 14. — 3 Apátsági irományok, VII. csomag. — 4 Győri püspöki levéltár. Arm. 2. Lad. A. Nr. 81. — 5 Apátsági irományok, VII. csomag. — 6 A jaáki plébánia anyakönyvének feljegyzése. — 7 Szombathelyi püspöki levéltár.1 Szentszéki ülés jegyzőkönyve, 1832 november 20-áról.
