Széchényi Miklós: A Szent György vértanúról nevezett Jaáki Apátság története (Budapest, 1901)
A SZENT GYÖRGY VÉRTANÚRÓL NEVEZETT JAÁKI APÁTSÁG TÖRTÉNETE 39 Révay Zsófiával, Erdődy Bálint gróf özvegyével is; az elsővel lovaszadi jobbágyainak megveretése, az utóbbival pedig az úgynevezett lovaszadi berek lefoglalása miatt. Mielőtt azonban a perek elintézést nyertek volna, az Úr Vinkovicsot kiszólitotta az élők sorából 1642 deczember 2-án. vizsgálatot megtartandók. Csakhogy itt a vaszaliai polgárok, gróf Erdődy György Zsigmond örökösének jobbágyai, fegyveres kézzel és halálos fenyegetésekkel fogadták őket. Ennek daezára a bizottság eljárt küldetésében és a vaszaliaiak kezében lévő Utódjává Tolnay Ferencz, vasvári és türjei prépost neveztetett ki, úgy látszik, nem sokkal Vinkovics halála után, mert Filipasics Péter vasvári kanonok már 1643-ban átadja neki az apátságot érdeklő okiratokat. Tolnay Vinkovicsnak mindkét perét folytatta Vasmegye alispánja előtt. Kérésére 1648-ban Meszlényi Benedek alispán, Deseő György szolgabiró és Hetesi András esküdt kimentek Lovaszadra a határvitás földet az apátságnak Ítélték oda.1 Az 1659. évből Tolnaynak egy érdekes levele maradt reánk, a mely eképen hangzik: «Én Tolnay Ferencz végszendrői püspök, vasvári és türjei prépost, deáki apátur, császár és koronás király urunk eőfelsége táblabirája, adom emlékezetre tinektek Oszlopfejezetek a helyreállitás után. magyar-keresztesi jobbágyaim, hagyván és erősen parancsolván, 50 forint birság alatt, hogy senki török rabjait ne hordozzátok, mivel kegyetlenül és nem keresztényül bánnak veletek. Más az, hogy az egész ország végezte Articulo 22. Anni 1655, hogy a rabokat ne hordozzák a jobbágyok azon okból, hogy gyakorta nagy vereségeket tesznek rajtuk etc. A ki pedig közületek rajta tapasztaltatik, hogy ezen ország végzése ellen, mégis szekeret ád a török rabok alá (más a keresztény rabok dolga, azoknak Isten kedvéért jót cselekedhettek), tehát az eötven forintot megveszem rajta és magát megfogatván vasba veretem. Ennek bétellyesitésére attam ez pecsétes levelemet, Datum Sabariae 15. augusti 1659.2 1 Pannonhalmi levéltár: «Fekete könyv» czimü másolatgyüjteményében 2101. lap. — 2 Apátsági iratok, III. csomag, 21. szám.
