Széchényi Miklós: A Szent György vértanúról nevezett Jaáki Apátság története (Budapest, 1901)
A SZENT GYÖRGY VÉRTANÚRÓL NEVEZETT JAÁKI APÁTSÁG TÖRTÉNETE 9 a szent Györgyről nevezett jaáki apátságot a Jaák-nemzetségbeli Nagy Márton épitette, mig a pornói apátság ugyanazon nemzetségbeli Csepán bánnak köszöni létrejöttét.1 Hogy a közvélemény oly következetesen hozza kapcsolatba az apátság megalapítását első szent királyunkkal, azt talán annak a bőkezű áldozatkészségnek tulajdoníthatjuk, a melylyel királyaink a monostort mindjárt kezdetben jótéteményeikkel elhalmozták. Legalább Róbert Károly 1331-ben úgy nyilatkozik, hogy elődei, a szent királyok, a jaáki apátságot alapítása idején annyi jótéteménynyel, annyi szabadsággal, kiváltsággal halmozták el, oly gazdag birtokadományokban részesítették, hogy a monostorban ötven áldozár szentelhette, az anyagi gondoktól teljesen megszabadítva, minden szükségessel bőségesen ellátva, Istennek szolgálatára életét.2 Róbert Károly oklevelének ezen szavaiból könnyen arra következtethetne valaki, hogy az apátságot maguk a szent királyok alapították. Sőt az sem egészen lehetetlen, hogy Jeromos apát, a kinek szóbeli közlése alapján ezen szavak a királyi oklevélbe felvétettek, maga is ezen meggyőződésben élt, kivált akkor, a mikor az apátságnak erre vonatkozó összes iratai elhamvadtak abban a nagy tűzvészben, mely az egész monostort elpusztította. Azonban a királyi oklevél ilyen módon tett kijelentésénél nagyobb súlyt és hitelt kell tulajdonítanunk a vasvári káptalan 1325-ben kelt azon levelének, a melyben, mint látni fogjuk, a szükséges adatok lelkiismeretes mérlegelése és megvizsgálása alapján jelenti a káptalan Róbert Károlynak, hogy a jaáki apátságot valóban a Jaák-nemzetségből származó Nagy Márton épitette. Ismervén az alapitó nevét, az alapítás idejét sem lesz nehéz legalább megközelítőleg megállapítani. Henszlmann szerint a templom felépítésének idejét nem lehet későbbre, mint a XIII. század hatodik, legfeljebb ötödik évtizedébe visszavinni, mert kezdetén a tatárok dúlták fel az országot, s valamint minden más építkezést, úgy az ily művészi tökélyekkel ékeskedőt még inkább megakadályozták volna. De még a tatárok visszavonulása után sem valószínű, hogy ily műhöz azonnal hozzáfoghattak volna; e szerint az építkezés 1246—1256 között mehetett végbe.3 Ipolyi Arnold a templom létrejöttét a XIII. század első felébe helyezi.4 Ugyanígy Eitelberger bécsi tanár is, tisztán a templom építészeti modora után indulva, az építkezést a XIII. század első felébe teszi.5 Henszlmann számítását, a templom építését illetőleg, úgy a mint az adva van, hogy t. i. az építkezést csak 1246-ban kezdték volna meg, nem fogadhatjuk el. Nem valószínű ugyanis, hogy akkor, a mikor az apátság már meg volt alapítva, az apát ki volt nevezve, az építkezéshez még hozzá sem fogtak volna. Már pedig 1240-ben, tehát még a tatárok betörése előtt, találkozunk a jaáki apáttal akkor, a midőn a vasvári káptalan és Pós, vala-1 Zala vármegye története I. 181. — 2 Lásd az I. számú oklevelet. — 3 Archeológiái közlemények IV. 77. — 4 Magyar műtörténelmi tanulmányok 106—110. 5 Jahrbuch der kais. königl. Central-Comission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale. I. 140. 2 >
