Gál József: Schola Cantorum Sabariensis (Szombathely, 1996)
WERNER ALAJOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA
WERNER ALAJOS ELETE ÉLETE 5 Werner és a Schola Cantorum Sabariensis az egykori kórustagok emlékezetében felcserélhető fogalmak. Werner nélkül nem lett volna Schola, a Schola pedig Werner pályafutásának egyik csúcsa. De ki is volt ez a félig bajor, félig osztrák származású karizmatikus személyiség? Ki volt a magyar egyházi zene emlékezetes papkarnagya? A család Az apai nagyapa, Peter Werner az 1860-as években Bajorországból, az anyai nagyszülők, Michael Gessner és felesége a 19. század közepén Alsó- Ausztriából telepedett Pozsonyba.1 Peter Werner a törekvő' polgárcsaládok jellegzetes alakja. Előbb zongoraépítő mesterként dolgozott, majd zongoraszalont nyitott (kereskedett, kölcsönzött, hangolt). Amikor anyagilag megalapozta magát, zongoragyárat (mai fogalmak szerint inkább csak műhely lehetett) alapított 1875 körül. Az anyai nagyszülők jobbára hivatalnokként keresték kenyerüket, de akadt köztük Habsburg-udvari orvos is. A szülők Werner Péter 1812-ben Bajorországban született, 1860 körül vette feleségül a nála jóval fiatalabb Premm Mária Filomanát (született: 1839). Werner Péteréknek két fiúk és két lányuk született. Második fia Alois (Werner Alajos édesapja) 1869-ben született és valószínű, 1895- ben házasodott össze Gessner Erzsébettel (született 1875) Házasságukat 6 gyermek tette teljessé. A legidősebb, Mária 1897-ben, a legfiata-A Werner gyerekek édesanyjukkal, 1912 7
