Gál József: Schola Cantorum Sabariensis (Szombathely, 1996)
WERNER ALAJOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA - Az egyházi népének megújítása
AZ EGYHÁZI NEPENEK MEGÚJÍTÁSA Az egyházi népének megújítása Élete utolsó évtizedeinek meghatározó tevékenysége volt a magyar egyházi népének megújítása érdekében végzett munkája. Ez a tevékenység az Új Enektár kimunkálása körül szerveződött egy munkabizottság közreműködésével, amelynek elnöke 'Werner Alajos volt. Aranymiséje alkalmából egy interjúban foglalta össze Werner a magyar népének több száz éves történetét és jelenét. E tevékenységéről Werner szól a Magyar Kurírban megjelent interjúban.* M. K.: Az új Énektár előkészítő munkálatai természetszerűleg fölvetik a kérdést: Mióta van egyházi népének hazánkban? W. A.: Profán népénekről már Szent Gellért életében hallunk, aki a molnárlány énekét „Simphonia Hungarorum”nak nevezte. Vallási népénekről az első' adat Könyves Kálmán korából származik (1114), amikor az esztergomi zsinat előírta, hogy jóvá nem hagyott szövegeket ne olvassanak vagy énekeljenek a templomokban. Ugyanezt a rendelkezést megismétli az 1279-es budai zsinat is. Ennek a korai magyar egyházi népéneknek föltehetően három eredője volt: a gregorián, más európai népek éneke, valamint az ősi magyar népdal-gyökér. Egy-egy ilyen zenei emlék kódexek széljegyzeteiben maradt fenn. Utalnunk kell itt Rajeczky Benjamin kutatásaira. M. K.: Mikor találkozunk első ízben teljesen lejegyzett magyar egyházi énekekkel W. A.: Az első énekes feljegyzések a 16. század elejéről valók. Föltehető, hogy régebbiek is voltak, de ilyenekre eddig még nem bukkantak rá. Legrégibb énekszövegeinket a Winkler-kódex (1506), Nádor-kódex (1508), Pozsonyi-kódex (1520), Peerkódex (1526) és a Thewrewkkódex (1531) őrzik. Köztük a Nádor-kódex két dallamföljegyzést is tartalmaz. Ez a két ének a mostani SZVU** énekkönyvben az 1. számú (A kereszténységben...) és a 140. számú (Üdvözlégy üdvösséges ostya...). Ezek tehát kéziratos kódexek. Nyomtatásban az első magyar egyházi népéneket Telegdi Miklós pécsi püspök Prédikációnak két kötete tartalmazza: hat kárcsonyi és két húsvéti éneket. Ez a kiadvány éppen idén 400 éves. A Telegdi-féle pécsi püspöki könyvtárban két énekeskönyv is említve van: a Psalterium Hungaricum és a Cantiones Hungaricae. Sajnos, eddig még egyiknek sem sikerült nyomára bukkanni. Hogy sok magyar egyházi ének létezett, bizonyítja az 1560-as nagyszombati zsinat előírása: csak olyan énekek énekelhetők, amelyeket legalább száz éve énekelnek már, vagy amit ezentúl jóváhagynak. - Egyházi énekek terén a 17. század a legtermékenyebb. Pázmány Péter Rómából hozta egyházzenei elgondolásait, és sürgetésére az 1629-es nagyszombati zsinat elhatározta egy magyar kótáskönyv kiadását. A mostoha viszonyok megakadályozták ennek megjelenését, míg aztán 1651-ben Kisdi Benedek egri püspök, Szőlősi Benedek jezsuita szerkesztésében kiadta a „Cantus Catholici”-t. Ez volt az első nyomtatott hangjegyes énekeskönyv a magyar zenetörténetben. Több kiadást és bővítést ért meg. (1935-ben facsimile kiadásban a Ranolder intézeti tanítóképző növendékei adták ki a Magyar Irodalmi Ritkaságok 35. és 38. számában.) Ebből a gyűjteményből valók többek közt a következő SZVU- énekek: 11. O fényességes szép hajnal. 87. Föltámadt Krisztus e napon. 119. Le* Forrás. Magyar Kurír, 1978. július 14. 159. sz. ** Szent vagy, Uram. 47
