Gál József: Schola Cantorum Sabariensis (Szombathely, 1996)

WERNER ALAJOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA - Zeneszerzői munkássága

ZENESZERZŐI MUNKÁSSÁGA

Werner egyházzenei tevékenységét Lukin László karnagy ekként értékeli:

„Mai szemmel olvasgatva Szent X. Pius »Motu proprio«-ját, évtizedek távlatából látjuk be igazán ennek a századunkra kiható írásnak teljes bölcsességét. Hogy ennek az elvi jelentőségű szabályozónak a Magyar Musica Sacra életében sikerült a gyakorlatban is megvalósulnia, azt többek között Werner atya munkásságának köszönhetjük.

A Schola Cantorum Sabariensis és a Schola Regia élén kifejtett karnagyi tevékenysége nemzedékek számára jelenti ma is a gregorián és a klasszikus polifónia eszményképét. A »római iskola« XX.

1 Rózsa Márta: Dr. Werner Alajos élete és munkássága. Kézirat, 1988. 21-24. o.

2 Gyük Pál: Werner „Szent Márton miséje”. WM 1935. november 15.

3 W. M.: Werner Alajos dr. „Szent Márton miséje”. WM 1935. november 19.

századi kivirágzása magyar földön neki köszönhető'.

Ha tollat ragadott, keze nyomán a mise és a motetta magyar ízekkel táplálta és táplálja énekeseit. Műveiben nem a minden áron való modernkedés, hanem a hagyományok tisztelete és mindenekfelett az emberi énekhang nagyszerű ismerete és kezelése a szembetűnő'.

Egyszólamú dallaminvenciója a magyar népének talajából sarjad és sikerrel ötvözi azzal a »cantus romanus« fordulatait.

Polifóniája Palestrina szellemét tekinti mintájának, a szólamok lineáris mozgatásával. Áhítata átragad az énekesre és a hallgatóra egyaránt. Titokzatos üzenetet hordoz, akár a »Musica Princeps« életműve: Musica dali, altro mondo...”

4 Heintz Fülöp: Szent Márton-mise. Wemer Alajos zeneműve. írott Kó', 1936. I. évf. 1. sz. 67- 69. o.

5 Ezúton köszönöm Dobri Máriának a bemutatóról szóló adatok összegyűjtését. G. J.

44