Gál József: Schola Cantorum Sabariensis (Szombathely, 1996)
WERNER ALAJOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA - Munkássága - Szakirodalmi tevékenysége
SZAKIRODALMI TEVÉKENYSÉGE MUNKÁSSÁGA IAz életút eseményeinek ismertetése után az embert leginkább jellemző módon - munkásságának bemutatásával kívánjuk Werner személyiségét jellemezni. I Egykori paptársai, tanítványai, ismerősei örökösen tevékenykedő, szuggesztív embernek írták le. Tevékenységének - papi hivatásán túli - meghatározó eleme az ének, a zene köré szerveződik. Ezt szolgálja szakirodalmi, publicisztikai, Hl pedagógiai, karnagyi, zeneszerzői tevékenysége csakúgy, mint az egyházi népének megreformálását szolgáló több évtizedes munkássága. Szakirodalmi-publicisztikai tevékenysége Első és egyik legjelentősebb szakirodalmi munkája Az éneklő egyház című monográfia, amely a gregorián ének jogainak újbóli helyreállítását hivatott segíteni. E munkája után hasonlóan rendszerező több könyve nem jelent meg. Igényes tanulmánya a Mária a zenében c. írás, ez azonban - tudomásunk szerint - ez idáig nem jelent meg. Az éneklő századok című írása egyelőre lappang valahol. Más írásai - amelyekről majd röviden szólunk - elsősorban aktualitásokhoz kötődnek. Az éneklő egyház 1937-es évszámmal már 1936 karácsonyára megjelent ez a munkája.1 A mű az egyházi zene alakulásának folyamatát, keresztmetszetét adja. A szerző előbb vázolja az egyházi zene fontosságát a liturgia folyamatában. A könyv gerincét valójában X. Pius 1903-ban a zene védőszentjének, Szent Cecíliának névnapján kiadott dokumentuma a Motu proprio* képezi. A Motu proprio két nagy egységre oszlik: a tulajdonképpeni dekrétumra és a vele kapcsolatos gyakorlati instrukciókra. Ez utóbbi 9 fejezetből és 29 pontból áll. Werner szerint a Motu proprio elvi szempontból nem jelentett újat vagy alapvető változtatást az egyházi zenében. Valójában X. Pius korábbi, e témában megjelent rendeletéit foglalja össze, rendszerezi s megismétli a régi egyházzenei törvényeket. Gyakorlati szempont* „Az egyházi zene jogi kódexe” ból azonban igen nagy jelentőségűnek, találja a dokumentumot. Indokait így összegzi:2 a) szabatos, világos; b) kötelező, ám nemcsak negatív, hanem pozitív intézkedéseiben is; c) területileg és tartalmilag egyetemleges, azaz mindenhol kötelező, tartalmilag felöleli az egyházi zene minden ágát és tényezőjét. Nyitó fejezetében a zene és ének általános pszichológiai jelentőségét taglalja a vallásos életben, majd szól az egyházi zene céljáról, jellemzőiről. Terjedelmében a legnagyobb egység az egyházi zene két fajtájáról a gregorián énekről és a klasszikus polifóniáról szól. Bemutatja kialakulásuk történetét, szerepét, valamint a polifónia részében a klasszikus polifónia különböző iskoláit, kiemelkedő személyiségeit. Elemzi továbbá a liturgikus zene fajtáit, az egyház hi28
