Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
1. rész: Történelmi háttér - I. Fejezet. Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért
„November negyedikétől kezdve újra Kelet vastömlöce lett az ország: a vasfüggöny újra lezárult”147 - írja az Emlékirataimban. Nem csak a történész, de a baloldali értelmiségiek túlnyomó többsége Mindszentyhez hasonlóan látta a történteket. A prímás így fogalmazott: „A magyar szabadságharcnak két vesztese: az erkölcsileg lezüllött világkommunizmus és tétlen, megbénult, erejét vesztett Nyugat lett, az Egyesült Nemzetek Szövetségével az élen. A Nyugat vak is volt. A bolsevista betyárok - népek kürtői — nemsokára királyi udvarokban kezdtek szalonképesek lenni”148 * A szociáldemokrata - Recsket járt költő - Faludy György> pedig verset írt 1959-ben Nagy Imre címmel : „S van-e választás a hét hájjal megkent tömeggyilkos moszkvai banditák s Washinton gyáva, rothadástól gennyes hülyéi között, míg ilyen a világ.” Mindszenty megállapítására, amely szerint: „Az egyház helyzete sok tekintetben rosszabbá vált, mint az 1956-osforradalom előtti években volt ",49 A III/llias csoportfőnökség iratai a bíborossal egyezően adják meg a választ150. A politikai rendőrség titkos anyaga igazolja azt is, hogy amikor Agostino Casaroli151 a tárgyalásokat megkezdte a Kádár-kormánnyal az „Állami Egyházügyi Hivatal a magyar Egyházat már teljesen elnémította...”152 Tegyük hozzá a politikai rendőrség hathatós közreműködésével. 147 Emlékirataim p.447. 148 Emlékirataim p.448. 140 Emlékirataim p.462. 150 Kahler Frigyes: lll/lll-as történelmi olvasókönyv (Kairosz Kiadó, Budapest, 2002.) 151 Casaroli, Agostino (Castel San Giovanni, 1914. november 24. - Róma, 1998. június 9.) 1937-ben szentelték pappá. 1940-től állt pápai diplomáciai szolgálatba. 1961-től XXIII. János pápa kinevezte a Rendkívüli ügyek Kongregációja helyettes titkárának. 1967-től VI. Pál pápa kinevezésével Kongregáció titkára és Karthago érseke. 1979-ben 11. János Pál kreálta bíborossá. Államtitkárként az Egyházi Közügyek Tanácsa elnöke. 1990-ben vonult nyugalomba. A Vatikán Kelet-Európa politikájának markáns személyisége. 1963. márciusában Budapesten kezdett tárgyalásokat és 1964. szeptemberében létrehozza a részleges megállapodást a kommunista magyar kormánnyal. 1975-ben a Szentszék megbízottja az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záróokmányának aláírásakor. Előkészítette VI. Pál pápa és Kádár János 1977-es találkozóját. Ugyancsak előkészítette VI. Pál találkozóját Ny. Podgornij szovjet államtövei és A. Gromiko külügyminiszterrel, majd II. János Pál pápa és M. Gorbacsov szovjet elnök és párt főtitkár találkozóját készítette elő. 1990. februárjában aláírta a Vatikán és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló jegyzőkönyvet. 152 Emlékirataim p.463 50
