Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
1. rész: Történelmi háttér - I. Fejezet. Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért
Hasonlóképpen értékelte a helyzetet az MDP PB 1951. augusztus 23-i ülésén: „Megállapította, hogy a katholikus klérus elleni harcunkban jelentős eredményeket értünk el, hogy különösen a Grősz -per komoly sikert képez. Ehhez járult egy sor állami intézkedés, majd a püspökök eskütétele... A Titkárság megállapítja, hogy a nagy vereség után a klerikális reakció megkísérli rendezni sorait és az egyház »egységének« helyreállítását. Megkísérli felszámolni a politikai izolálódást. A Titkárság aláhúzta, hogy továbbra is differenciálás politikáját kell vinni.”128 Az egyházkormányzat teljes állami felügyelet alá helyezése tehát szovjet minta szerint megtörtént129. Ezt követte - miként a fentebb ismertetett politikai terv azt elhatározta - a hívők nagy tömegeinek elidegenítése, vágy (ha ez nem sikerül) erőszakos elszakítása az egyháztól. (Azt az instrukciót ugyanis, hogy „vigyázzunk, hogy ne csináljuk erőszakkal” valójában senki sem vette komolyan és nem is kérte számon senki sem a „vigyázást”.) „1951. szeptember 15-től a kultusztárca szinte lehetetlenné tette az iskolai vallásoktatást mondhatni egy világnézeti elvonókúrára fogta a társadalmat.”130 A szabadság pillanata - 1956 Magyarország ‘56-os forradalma egy pillanatra visszaállította a vallás (és Mindszenty József) szabadságát és megszüntette az ateista állami egyházkormányzást. Magyarország hercegprímását a forradalom kormánya nemcsak kiszabadította fogságából131, de illő módon meg is követte szenvedéseiért és maradéktalanul biztosította hivatalának g\>akorlását. Rövidre szabott egyházkormányzási tevékenysége - és közéleti megnyilatkozásai - azóta is a figyelem középpontjában állnak, Marosán Györgytől132 a megtorlás alvezérétől a tudós szerzetes Szántó Konrádig133. 128 Pl. 276. f. 53. 81. ö.e. 129 Ennek első dokumentumkötete: Bindes Ferenc-Németh László: „Ha engem üldöznek...” Válogatott dokumentumok a Győri Egyházmegye Életéből 1945-1966. (Budapest, 1991.) 130 TSz. 131 Kiszabadításának történetét részletesen vő.: Tyekvicska Árpád: A bíboros és a katona Mindszenty József és Pálinkás-Paliavicini Antal a forradalomban (Budapest, 1994.) Vö: Emlékirataim p.396-421. 132 Marosán György (1908-1992) pék, kommunista politikus. 1945-1948 között az SZDP PB tagja, vezető titkár; az MKP és az SZDP egyesítésének érdekében felszámolta a SZDP-1. A pártfúzió után az MDP KV és PB tagja, főtitkár-helyettes, az MDP Budapesti Pártbizottságának első titkára. 1949-1950-ig könnyűipari miniszter. 1950-ben halálra ítélték, majd az ítéletet - tisztázatlan körülmények között - életfogytig tartó ítéletre változtatták. A siralomházban terhelő 44
