Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

1. rész: Történelmi háttér - I. Fejezet. Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért

niszter aláírta azt a „megállapodást ”,112 * 114 amelyet nyomban követett a szerzetes­­rendek „megszüntetése”115. Ezzel az állam fontos lépést tett a teljes egyházkor­mányzat állami felügyelet alá helyezése felé, amely az 1950-es „egyezmény” aláírója Grősz József és számos társa ellen folytatott persorozat után következett be. így az 1947: XXXII. te. - a felekezetek teljes egyenjogúságáról alkotott tör­vény - a felekezetek egyenlő leigázásaként valósult meg. Még alig száradt meg a tinta az „egyezményen, amikor Farkas Mihály 1950. szeptember elején az újabb „harciszakaszra” hívta fel a figyelmet. Révai József pedig 1951. április 14-én „a klerikális reakciót”, mint „az imperializmus legfon­tosabb ügynökét” jelölte meg. Május 4-én az MDP Titkársága ülésén az egyház­­politika módosulásának kérdéséről beszélt.116 Kifejtette, miként lehet „egyik vagy másik püspökre fő tüzet irányítani (Elsősorban Gröszre, Péterire117 (sic!) és Shvoyra118 119, utánuk Hamvasra119 és Papra120 )”. Elhatározták a „pálosok el­leni per előkészítését”. A forrás ezt követően így folytatódik: „A per vádlottjait egyház vezetője. 1950. augusztus 30-án aláírta a kikényszentett — s így jogilag érvénytelen - „megállapodást” az állammal. Az egyház felszámolására tett következő lépésként (1951. május 24-i MDP Titkárság ülésén elfogadott határozat) letartóztatták és állam ellenes összeesküvés vád­jával 15 évre ítélték. A Grősz-perrel kapcsolatban 24 szatelit pert folytattak le, amelyekben 15 embert ítéltek halálra. Börtönbüntetését 1955. októberében internálásra változtatták, majd 1956. májusában kegyelmet kapott és visszatérhetett érseki hivatalába. 1957-ben vezetésével a püspöki konferencia csatlakozott a békemozgalomhoz. Ítéletét 1990-ben semmissé nyilvánították. 112 Darvas József [Dumitras József 1932-ig] (Orosháza, 1912. február 10. - Budapest, 1973. december 3.) író, politikus. Tanítóképzőt végzett. 1932-ben csatlakozott az illegális kommunis­ta párthoz. 1937-ben a Márciusi Front, 1942-ben a Magyar Történelmi Emlékbizottság tagja. 1939-ban a nemzeti parasztpárt alapító tagja (mint kriptokommunista) 1945-1949 között aleinö­­ke. Rész vett a Parasztpárt elsorvasztásában. 1949-től MDP, majd 1956-től MSZMP tag. 1949. júniustól 1950. februárig vallás- és közoktatásügyi miniszter. 114 Vő: A Kereszt II. 21. 1951. augusztus 31. Az „egyezményről” vö. még: Gergely Jenő: Az 1950-es egyezmény. A szerzetesrendek feloszlatása Magyarországon, Vigília. 1990. 115 34/1950. tvr. 1950. szeptember 7. 116 Pl. A. 276. f. 54/142. ő.e. 3-9. 117 Pétery József [Petró József] (1890 - 1967) egri egyházmegyés pap. 1942-1967 között a vá­ci egyházmegye püspöke. A politikai rendőrség 1953-tól haláláig házi őrizetben tartotta I lejcén. 118 Shvoy Lajos (Budapest, 1879. március 9. - Székesfehérvár, 1968. január 21.) 1901. július 13-án szentelték pappá Esztergomban. Hittanár Budapesten. A Regnum Marianum templom plé­bánosa. 1927-től székesfehérvári püspök 1944-ben a nyilasok letartóztatták, Sopronkőhidán Mindszenty rabtársa. A kommunista diktatúra alatt sem hajlott kompromisszumokra. 119 Hamvas Endre (Piszke, 1890. február .27. - Kalocsa, 1970. április 3.) Az Esztergomban végzett gimnáziumi évek (1901-1909) után Bécsben folytatta egyetemi tanulmányait a teológi­ai karon, mint a Pázmáneum növendéke. 1913-ban pappá szentelték. Segédlelkész Naszvadon, majd 1916. szeptemberétől intézeti lelkész a Notre Dame de Sion leánynevelő intézetben (Bu­dapest). 1928. szeptemberétől teológiai tanár (morális) és spirituális az Esztergomi Érseki Pap­nevelő Intézetben. 1930.szeptemberétől érseki titkár és szentszéki jegyző. 1931-ben XI. Pius pápa 40

Next

/
Thumbnails
Contents