Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

1. rész: Történelmi háttér - I. Fejezet. Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért

előkészítés folyt a megyei (városi) MKP (MDP) szervezetek és az ÁVO közreműködésével.

Szokolay Zoltán kutatásai nyomán106 részletesen megismerhetjük ezt az országszerte alkalmazott módszert, amelyet Révai József és Farkas Mihály107 titkársága vezényelt.108 Terveket készítettek a megyei pártbizottságok 1948 májusától, az iskolák államosítása érdekében szervezendő kampányban részleteiről. Ilyen akcióterv leírása maradt fenn Csongrád megyében.109 Az intézkedési programok kiemelik az egyházak megosztásának szükségességét („reakciósok” és „demokratikusan gondolkodó, haladó katolikusok”). Külön hangsúlyt kapott Mindszenty elszigetelése. A pedagógusok szakszervezete, a kommunista vezetésű nőszövetség (MNDSZ) mind „feladatot kapott”. A „kulcsszerep” természetesen a sajtóé. „Leleplező” cikkei, az egyházi iskolákban uralkodó viszonyokról nélkülözhetetlenek: „sajtónk úgy vigye az egyházi vonalat, hogy az olvasóközönség azt lássa, hogy az egész megye népe az államosítás ügye mellett áll”. Majd egy kézzel írt feljegyzés a munkaterven: „A hírszerzés megszervezni a járási ti! az ávóval! a községekben szintén küldjenek észrevételeket!” (sic!).

Az 1948. év utolsó heteire és 1949 első negyedévére készített egyházellenes akciók forgatókönyvei országszerte hasonlóak.

A központi direktíváknak megfelelően megfogalmazott ,,Munkaterv”110 meghirdette: „1. Közvetlen harc Mindszenty ellen, tömegmozgalommá tenni a mindszentyzmus (sic!) elleni harcot, megszervezni a tiltakozásokat és a karácsonyi gyermekakcióban megakadályozni a klérus akcióját. II. Harc a klerikális és a kulákreakció elszigetelésére: agitációs munkánk kiszélesítésével a klerikális reakció kulák kapcsolatának leleplezésével a vallásos dolgozó tömegek szembeállításával a klérussal szemben. 111. Kulturális vonalon elszigetelni a klerikális reakciót. Ennek érdekében: kiszorítani a szabadművelődési ügyvezetőségből, tanácsokból, a kulturális rendezvények területéről, kiszorítva a klerikális műsor106 Szokolay Zoltán: Kovácsházi keresztút (Budapest, én /1994./)

107 parkas Mihály [Lőwy, Wolff 1 Iermann] (Abaújszántó, 1904. július 18.- Budapest, 1965. december 5.) nyomdász, kommunista politikus. Az 1930-as évektől Kassán és Prágában kommunista pártmunkás. Részt vett a spanyol polgárháborúban, majd 1944-ig emigrációban élt a Szovjetunióban. 1944-1945-ig MKP (MDP) KV tagja. 1945 májusától 1953 júniusáig, majd augusztustól 1955. áprilisig a PB tagja; 1945-1951-ig főtitkár-helyettes. 1945. július 15.-1945. november 23-ig a BM politikai államtitkára. 1948. szeptember 9. - 1953. július 4-ig honvédelmi miniszter. 1956. október 13-án letartóztatták, 1957. márciusában 6 évre, majd 1957. április 19- én 14 évi börtönre ítélték. 1960. április 5-én egyéni kegyelemmel szabadult.

108 Csongrád Megyei Levéltár (továbbiakban: CsmL.) 40. f. 2. csoport 48. ő.e. Kukucska János jelentései.

109 CsmL.40. f. 1. cs. 10. ő.e.p. 1-4. Közli Szokolay: Id. mű. p.23-24.

110 CsmL.40.f.I .esi0.ő.e.27-31 .Közli Szokolay.Id.mű.p.26-30.

38