Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
1. rész: Történelmi háttér - I. Fejezet. Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért
1947 tavaszán a fakultatív vallásoktatás bevezetése jelentett kemény összeütközést a bíboros és az állam között. Helyesen látta Mindszenty a helyzetet, amikor azt egy folyamat részeként szemlélte, amelynek állomásai: fakultatív hitoktatás - semmilyen hitoktatás - ateista nevelési A hatalomtól persze a legtávolabb állt az egyházzal történő megegyezés, különösen a konkordátum megkötése. A baloldali erők „antiklerikális politikája” 1947/48-tól nyílt állami vallásüldözéssé alakult, ide értve Boldogasszony-év rendezvényeinek hatósági zaklatásait is. Mindszenty leírásai mindenben egyezőek a történelmi tényekkel.* 84 1948-ban néhány hónapon belül az ateizmus államvallás rangjára emelkedett (noha ezt Magyarországon nem mondták ki az állam alaptörvényében, miként az Albániában történt). A prímás politikailag légüres térbe került. Ez a helyzet felgyorsította izolálódását. Ha nem akarunk szembe kerülni a történelmi tényekkel meg kell állapítanunk: nem a „makacs” főpap került szembe a politikai hatalommal, hanem egy adott politikai helyzetben a katolikus egyház feje a keresztény etika alapján került szembe különböző minőségi fokon a diktatórikus és a demokratikus politikai tényezőkkel. A lényeg ugyanis a magyarországi katolikus egyház első szolgájának etikai alapzatú küzdelme a diktatúrával. „A lelkekben jelentkező erkölcsi romok”85felszámolása nélkül aligha volt lehetséges a nemzet talpraállása. Egyedül a prímás mondta ki - és mondhatta hitelesen, hiszen a háború alatt sem mondott mást.86 - „Nem, Kedves Híveink, a háború sem igazolja a bűnt és nem függeszti fel Isten parancsolatainak érvényét”.87 Az egyház elleni stratégia felépítése A háború utáni magyar társadalom túlnyomó többsége vallásos - római katolikus - volt. Az 1944 végén hatalomra került új politikai elit - ha nem is volt kifejezetten ateista - közöttük egyetértés volt „az antiklerikalizmusban, mely az 8j Vő: Emlékirataim p. 170-178 és 206. vő. még 1947. április 12-i körlevélben foglaltak Emlékirataim p.424. 84 Emlékirataim 151-156 és 194-201. 86 Emlékirataim p.62. 86 Emlékirataim p.35-42. 87 Emlékirataim p.62. 34
