Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
1. rész: Történelmi háttér - I. Fejezet. Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért
vezve pátriárkának, aki átkot mondott a szovjet államra, példáját követték a többi egyházak is. Az 1918. januári „az egyház és az állam, valamint az egyház és az iskoláztatás ügyének szétválasztásáról szóló rendelet” kibocsátásakor az oroszországi keresztények ismét tiltakoztak, s a pátriárka felhívást intézett a világ keresztényeihez, mentsék meg az oroszországi keresztényeket a bolsevik vallásüldözéstől.-52 A bolsevik hatalom - sajátos gondolkodásmódjával - önmagában ezt az alapvetően emberi jogi sérelem miatt történt tiltakozást is olyannak tekintette, amely okot (üriig\>et) ad a vallás és egyház elleni újabb támadásra. Az éhínségre hivatkozással 1922. február 23-án a Népbiztosok Tanácsa3-5 elrendelte az egyházi értéktárgyak lefoglalását. Tyihon pátriárkát az állambiztonsági szervek (neve akkor változott OGPU-ra ) 1922-ben letartóztatták. A szovjet „aranyvadászat” megindulásával egyidőben felgyorsult a vallásellenes ideológiai támadás is az ateista mozgalom megszervezésével. (Vö.: 1793-ban Franciaországban.) A hatalmas méretű egyházellenes offenzíva eredményeként a hívők számát jelentősen sikerült ugyan csökkenteni, de nem sikerült az egyházat megsemmisíteni. Szolzsenyicin szavaival „....kirakatpereket rendeztek, amelyeket agyonlövések követtek. Moszkvában azokat végezték ki, akik terjesztették a pátriárka felhívását. Pétervárott pedig Benjámin metropolitát, aki akadályozta az egyházi vezetés átjátszását az Élő Egyház kezébe. A kormányzóságokban azokat börtönözték be akik nem tették le az esküt az Élő Egyház diadalmas erejére.”* 32 * 34 íme megjelent a szovjet „békepapság” a francia alkotmányos papság utódaként. Elkészült a stratégiához a megfelelő taktika, készek voltak a szervezés módszerei is, amelyekkel majd Magyarországon is találkozunk. Minden megpróbáltatás ellenére voltak, maradtak - nagy számban - hőslelkű papok is, akik ellenálltak az egyház megsemmisítésére irányuló törekvéseknek35 vállalva a vértanúságot. Közülük nálunk a legismertebb Mindszenty bíboros által is hivatkozott - napjainkban oltárra emelt - Romzsa szehívását és megválasztják az orosz ortodox egyház pátriárkájává. Szembeszáll az 1918. januárban életbelépett rendelettel, amely az egyházat az államtól elválasztja, elítélte a breszt-litovszki békét. Felrója a Népbiztosok Tanácsának bűneit, a híveket ellenállásra szólította fel. A polgárháborúban semleges maradt. 1921-ben az egyházi javak államosítása ellen tiltakozott, s ezért internálták. 1922-ben az „Elő Egyház” mozgalom - amelyet a bolsevikok hoztak létre és szítottak - egyházszakadást idézett elő. 32 A felhívásra mintegy válaszként a karlováci (károlyvárosi) zsinaton 1921 decemberében, Antonyij Ilrapovickij metropolita imádkozott az orosz keresztényekért és a cári családért. J:> Szovjet-Oroszország bolsevik kormánya (orosz rövidítése SZNK)-» A A. Szolzsenyicin. id. mű. o r Nekik köszönhető, hogy minden üldözés és erőszakos ateista propaganda ellenére 1988-ban mintegy 50 millióra tették a hívők számát a Szovjetunióban. Uo. p. 92. 22
