Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

4. rész: Brenner János életútja - VI. Fejezet

megyés püspök, ismerve a családot, boldogan elfogadta. Azért, hogy szerzetes mivolta napvilágra ne kerüljön, Szombathelyre, az egyházmegyei szeminárium­ba rendelte, ahol 1951 őszén folytatta Budapesten megkezdett tanulmányait. Ma­giszterével - ‘Sigmond Lóránt - levelezés útján tartotta a kapcsolatot, aki óvatos­ságból dátum nélkül és egy „M” betű aláírásával küldte biztató leveleit. 502 A szombathelyi szemináriumban Brenner János az első vizsgáját 1951. de­cember 21-én tette le. Ebben az időben különös helyzetben voltak a szerzetes növendékek. Fogadalmukkal és lelkületűkkel az adott szerzetes közösséghez tartoztak; ezzel püspökük és elöljáróik tisztában voltak, viszont társaik legna­gyobb része erről mit sem tudott. Szerzetesi elkötelezettségüknek semmilyen je­iét sem mutathatták. Erre a titkolózásra azért volt szükség, mert ha valakiről ki­derült, hogy szerzetes múlttal rendelkezik, azt azonnal eltávolították a szeminá­riumból. Brenner János Anasztáz egész életén át hűséges tagja maradt a ciszterci rend­nek, a lehetőségekhez mérten rendi testvéreivel tartotta a kapcsolatot. Az egy év­re szóló szerzetesi fogadalmát ebben a helyzetben nem újíthatta meg, mint ahogy bátyja, László Tóbiás sem tehetett örökfogadalmat. O a győri egyházme­gyébe kérte felvételét. Az Állami Egyházügyi Hivatal 1951 májusában alakult meg, amit május 18- án fogadott el az Országgyűlés (1951. évi 1. sz. trv.). Ez a törvény másnap ha­tályba is lépett. A pártközpont döntött az egyházpolitikai kérdésekben, azonban ezeknek a végrehajtása az ÁEH-ra tartozott. Az ÁEH munkatársai a püspöksé­geken is jelen voltak, ahol a levelezést és az egyházmegye működését felügyel­ték, ellenőrizték és irányították. A Hivatal munkatársai a kezdetektől fogva ak­tív munkát végeztek, felderítették, hogy kik rendelkeznek szerzetesi múlttal. A sikeres munka eredményeként a szemináriumokból az 1951/52-es tanév befeje­zése előtt elküldték azokat a kispapokat, akik valamilyen szerzetesrendből ke­rültek be az egyházmegyei szemináriumokba. Mivel nem volt írásos nyoma Brenner János Anasztáz ideiglenes fogadalmának, amit titokban tett, és erről az ÁEH-t senki sem értesítette, ezért a szombathelyi szemináriumban maradhatott. A szemináriumok nagy részét 1952 júniusában feloszlatták, köztük a szombat­­helyit is. Ezt megelőzően minden egyházmegyének saját szemináriuma volt. Az összevonás után 3-4 egyházmegye kispapjai kerültek egy papnevelő intézetbe. Brenner Jánost - szombathelyi kispaptársaival együtt - 1952. szeptember 13- án felvették a győri szemináriumba. Győrben három egyházmegye - a győri, a pécsi és a szombathelyi - kispapjai tanultak együtt. A három Brenner testvér az 1952/53-as tanévben ugyanabban az intézményben készült a papi szolgálatra. Lász­ló ekkor ötöd-, János harmad-, József pedig elsőéves kispap volt. Brenner Jánost 502 Brenner János és Magiszterének levelezése alapján. 166

Next

/
Thumbnails
Contents