Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
3. rész: Mit tudhatunk még a Brenner-gyilkosságról - V. Fejezet. Összegzés és zárszó
vei kihívatták és a gyilkosság helyére irányíttatták a sértettet. Az ő feladatuk az esetleges menekülés útvonalának elzárása volt. Számuk kb. 3-4 lehetett. Ez után a haldokló sértett testét egyik elkövető a hóna alatt megfogta és vonszolni kezdte, de félve attól, hogy az erős kutya ugatásra Somfalviék felébrednek a sértettet a sorsára hagyták és a helyszínről eltávoztak. Somfalvi rendőrért és orvosért ment. Az orvos már csak a halál beálltát tudta megállapítani. A késedelmesen helyszínre érkező rendőrségi szemlebizottság a megindult havas-eső miatt a lábnyomokat és más értékelhető nyomot már nem láthatta. A még rögzíthető nyomokat a szemlebizottság leírta, a boncolást a helyszínen végezték el. A plébánián megtartott helyszíni szemle - amely vérnyomokat észlelt - szakszerűtlen és - a tényállás rekonstruálása szempontjából - elégtelen volt. Valójában a nyomozás első percétől a rendőrséget nem a tényállás felderítése. hanem a büntetőeljárás keretei között egy legenda létrehozása vezette. A legenda célja annak leplezése, hogy Brenner János meggyilkolása olyan kitervelt akció volt, amellyel egyrészt meg akarták torolni Brenner „engedetlenségét”, másrészt meg akarták félemlíteni a buzgón működő papokat s ezzel elősegíteni a hivatalos egyházpolitikát, amely az egyházak szétzilálására, majd megszüntetésére, az ateizmus „államvallássá” tételére törekedett. A nyomozást ezért nem az illetékes életvédelmi osztály, hanem a politikai nyomozó osztály folytatta le. A legenda egyik sarkpontja a cselekmény indítóokának nevesítése. A bűncselekmény indítékául un. nőügyet akartak beállítani. Ez a törekvés - noha igen durva és jogsértő eszközöket alkalmaztak - összeomlott. Ez után a papi pályára lépett Tóka János testvére Tóka Ferenc került látótérbe. Az ő esetében az indítóok a gyűlölet lett volna, amely azért alakult ki benne, mert Brenner hatására lépett testvére a papi pályára. Ezt követte a bosszú és nyereségvágy összekapcsolása. A Legfelsőbb Bíróság eljáró ítélő-tanácsai Tóka esetében elvetették mindkét indítékot. Később a Kóczán elleni eljárásban a többszörösen vagyon elleni cselekmények miatt elítélt fiatalember esetében a nyereségvágyból elkövetés került előtérbe. Ez az álláspont végül is jogerőre emelkedett, noha arra az elemi kérdésre nem adott választ egyik bíróság sem, hogy Kóczán miért nem hatolt be a pénzért a plébániára? A továbbiakban az eljárt bíróságok - a legkisebb ellenállás irányában haladva - Kóczán szavahihetetlenségére és alapozottan - sarkalva egy igen régi ügy befejezési kényszerétől is - alapos szakértői vizsgálatok nélkül megállapították azt a tényállást, amelyet a legenda felállított, s akarva-akaratlan beteljesítettek egy politikai elvárást. Az igazságszolgáltatás hibája ma már elég nehezen korrigálható. Ahhoz olyan új bizonyítékra lenne szükség, amelyek beszerzése elég körülményes. Bár 155
